terialista világnézet előretörését vélték felfedezni. A nyolcosztályos általános isko¬
lában az egységes állami iskolák előfutárát látták. 1946 tavaszától jelentős számban
kezdtek el megjelenni olyan cikkek, " amelyek az egyházi iskolákat támadták, azok
tanárait és diákjait egyaránt. Felvetődött a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán
egyházi iskolákra. Ez egyfajta előkészítése volt az egyházi iskolák államosításának.
Az első komoly támadás azonban a nagy létszámmal működő kötelező hitoktatás
ellen irányult. Ebben kijátszották egymás ellen a különféle felekezeteket, így a
baptistákat is. A lelkiismereti és vallásszabadság jelszava alatt, 1947-ben lépéseket
tettek a fakultatív hitoktatás bevezetése felé, amivel Ortutay Gyulát bízták meg, aki
Keresztury Dezsőt váltotta a kultuszminiszteri tisztségben.
A kisegyházak már 1947 tavaszán a fakultatív hitoktatás mellett foglaltak állást
nyilvánosan is." Ezzel ismét szembekerültek többek között a katolikus, a reformá¬
tus és az evangélikus egyházzal, amelyek a kötelező hitoktatás mellett álltak ki. Ez a
szembenállás az oktatásban elfoglalt helyzetükből érthetően következett. A baptis¬
ták és más szabadegyházi közösségek ugyanis nem tartottak fenn iskolákat, habár
erre korábban volt törekvés.
A kisegyházak szemszögéből nézve a fakultatív hittan szintén előrelépésnek
számított, hiszen eddig kötelező volt a gyülekezetekhez tartozó gyermekeknek is
valamelyik , nagy egyház" által szervezett hittanórán részt venni. Az MSZSZ veze¬
tői már 1947 márciusában levelet írtak a vallás- és közoktatásügyi miniszternek,
amelyben arra hivatkoznak, hogy a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek
a fakultatív hitoktatás bevezetését célozzák. Két kérést terjesztenek be:
, 1. Ha a szülők birtokába jutnak annak a törvényes jognak, hogy szabadon dönthesse¬
nek gyermekük hitoktatása tekintetében, egyúttal jogosítsák fel arra is, hogy — tekintet
nélkül a gyermek jog szerinti vallási hovatartozására — szabadon dönthessenek a hit¬
oktatást ellátó vallásfelekezet megválasztására nézve is [...]. 2. A törvényben vagy ren¬
deletben minden vallásfelekezet — beleértve a Magyarországi Szabadegyházak Szövet¬
ségébe tömörült tagegyházakat is — hatalmaztassék fel arra, hogy az általuk megbízott
hitoktatók a hozzájuk utalt bármely felekezetű hittantanulóknak kiszolgáltathassák a
megfelelő osztályzatot"?
4 A szabad egyházak az államtól különválasztva harcolnak a demokráciáért. Népszava, 74. évf. 182.
SZ. 1946. augusztus 14. 3. 0.
" A szabad egyházak a fakultatív vallásoktatás mellett. Szabad Nép, V. évf. 75. sz. 1947. április 2. 3. o.
2 A Baptista Árvaházhoz kapcsolódóan a két világháború között, kifejezetten az árvák oktatására
működött egy , elemi iskola; de csak nagyon rövid ideig 1922—1926 között.
33 Baptista Levéltár MSZSZ. 1945. märcius 12.