Page 176 [176]
egyházban Ordass Lajos püspököt, a baptista közösség életében azonban Somogyi
Imrét mint a hitközség elnökét nem éri hasonló támadás. Sőtaz MSZSZ tagegyházai
lehetőséget kapnak arra, hogy a rádióban heti egy alkalommal bibliamagyarázatot
tarthatnak.? Ezen felül pedig a baptista közösség életében ez az állami nyomás, amely
személycserét kényszerít ki, csak 1960-ra érkezett el. Olyannyira kívül esett ebben
az időszakban többek között a baptista közösség a kommunisták látóterén, hogy
még egy belső szervezeti reformot is végrehajthattak ebben az időben.
A harmadik ilyen terület, amelyről részletesen szeretnék írni, a fakultatív hittan
bevezetésére való törekvés annak a része volt, hogy az egyházak kulturális és nevelői
monopóliumát megszüntessék. Az ateista világnézetet preferáló, egyre erőteljesebb
szerepet vállaló kommunisták egyik legnagyobb harca a korszakban az egyházi
iskolák ellen folyt. Már a földosztás is csapást mért az egyházi iskolákra, hiszen
jelentősen megnehezítette azok fenntartását. Ezek után a kötelező hitoktatás fakul¬
tatívvá tételére irányult 1947-ben a törekvés, amelyet az egyházaknak rövid időre
sikerült visszaverniük. Ezután jól megtervezett és előkészített propaganda indult
az iskolák államosítása érdekében, amelyet egy törvény keretében az országgyűlés
1948. június 16-án elfogadott. Mivel a szabadegyházak a , szabad államban szabad
egyház" elv érvényesülését remélték, így a fakultatív hitoktatás mellett foglaltak
állást. Tehát kedvező változások látszódtak ezen a területen is.
A negyedik terület a jogi helyzetben megmutatkozó pozitív változás volt. A koalí¬
ciós kormányzás ellentmondásosságából fakadóan a lelkiismereti és vallásszabadságra
való törekvésben szintén - legalábbis látszólag — egy platformra kerültek a szabadegy¬
házak és a kommunista politikusok. Az 1947-es törvény ugyanis a szabadegyházak,
különösen is a baptisták számára kedvezően változtatta meg közjogi helyzetüket.
Ezen pontokat látva világossá válik, hogy a kiépülő diktatúra árnyékában a sza¬
badegyházi vezetők és helyi közösségek nem a támadások kereszttüzében álltak,
hanem joggal reménykedhettek egy biztatóbb jövőben. A korábban rendkívül szűk
mozgástér bővülését figyelhettük meg, amely , nagy jövő" ígéretét hordozta.
Az oktatás intézményi struktúrájának átalakításával párhuzamosan zajlott az okta¬
tás tartalmának módosítása, amit egyházi oldalról jelentős mértékben kifogásoltak.
Mindszenty hercegprímás hangoztatta ellenvéleményét a leghangosabban. Fenn¬
tartásokkal fogadták a , reformokat; mert azokban pozíciójuk gyengülését és a ma¬
° RAJKI-SZIGETI 2012, 230. 0.