law situation after 1945, and even after the Paris Peace Treaties. Optional re¬
ligious education was a domain where these hopes became a tool in the hands
of Communist tacticians. The various free church religious entities hoped that
they would have a greater opportunity to help the faith development of children
belonging to their communities. This positive aspiration became a tool when
it encountered the aspiration that sought to break the cultural and educational
influence of the churches from the communist side.
Keywords: free churches / optional religious education / Baptist church
Tanulmanyomban a szabadegyházak helyzetét vizsgálom a 2. világháború után 1950¬
ig, különös tekintettel egyetlen aspektusra, a fakultatív hitoktatásra. Ebben a rövid
időszakban olyan mélyreható változások történtek, amelyek a keresztény világnézet
és az egyházak kulturális befolyásának felszámolására tett erőteljes kísérlet részei
voltak. A fakultatív hitoktatás kérdése megosztotta a történelmi egyházakat és a
szabadegyházakat.! Tulajdonképpen a hitoktatás kérdése volt az, amelynek kapcsán
először válik érzékelhetővé, hogy az ateista világnézetet képviselő, kommunista
elveket valló és szovjet támogatással hatalomra törő Magyar Kommunista Párt az
egyházakat egymás ellen kijátszva és felhasználva igyekezett befolyást szerezni.
Röviden bemutatom azt a fajta reménykedő hozzáállást, amely a szabadegyháza¬
kon belül kialakult. A szabadegyházak a demokratikus fordulatban bízva elveik és
követeléseik teljesülését és közjogi helyzetük rendeződését remélték 1945 után, sőt a
párizsi békekötés után is. A fakultatív hitoktatás területe volt az, ahol ezek a szabad¬
egyházi remények a kommunista taktikusok kezében eszközzé váltak. A különféle
szabadegyházi vallási entitások abban bíztak, hogy nagyobb lehetőséget kapnak a
közösségeikhez tartozó gyermekek hitfejlődését segíteni. A kommunisták pedig
azért szerették volna a fakultatív hitoktatást, mert ezzel a katolikus, református
és evangélikus közösség súlyát és befolyását akarták csökkenteni. Dolgozatomban
arra keresem a választ, hogyan alakult a fakultatív hitoktatás kérdése. Különösen a
legnagyobb szabadegyházi entitás, a baptisták törekvéseit és lehetőségeit vizsgálom
meg. Azonban fontosnak tartom előtte a fogalmi tisztázást.
! Baptista Levéltár SZET. A Szabadegyházak Elnöki Tanácsának nyilatkozata a vallásoktatás kérdé¬
sében (1947. március 31.).