Page 149 [149]
OCR
még említésre kerülő Valentin Perack (1619-1681)? a heber nyelvet is elö kivänta adni: ,...de a scholarchák azon felakadtak; kár avval, mondák, a tanulókat fárasztani s e miatt mást elmulasztani, a selmeci iskola nem egyetem"? A héber—magyar nyelvrokonság motiváló ereje a német—szlovák Selmecbányán nyilvánvalóan nem játszott túl nagy szerepet. Ha hiányzik is a héber az iskolai órarendekből, valamelyes nyelvi stúdiumokat mégis feltételeznünk kell, mert látni, hogy a külföldi peregrinációra induló és a német egyetemeken a bibliai exegézist hallgató diákok nem teljesen felkészületlenül hagyták el hazájukat. Mivel rendelkezésre álltak ebben a tárgyban is iskolázott tanárok (mint a már említett Perack, aki kész is lett volna ezt az órarendbe illeszteni), vagy szinte bárki, aki több év tanulás után magiszteri fokozattal tért haza külföldről, valószínűnek látszik, hogy az érdeklődő diákok magánórákat vettek, és így pallérozták magukat egyetemi tanulmányaik küszöbén. A legtöbb esetben azonosítható is, hogy a wittenbergi egyetemen kitűnő magyarországi hebraistákat ki vezette be még odahaza a szent nyelv alapjaiba, mert mindegyikük környezetében feltűnik egy potenciális magántanár. A fizetős magánóra (privatissimum) pedig ekkoriban hozzátartozott mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatás mindennapjaihoz, és komoly mértékben járult hozzá akár az ünnepelt professzorok jövedelméhez is. Említettem, hogy a 17. századi Európában főként Hollandiában, illetve Magyarországon főleg református közegben tartották nagy becsben a héber nyelvtanulást. Az evangélikus diákokat vonzó német egyetemek között elsősorban Wittenbergben találunk hasonló adatokat. Magyarországi diákok héber nyelvű üdvözlőverseit vizsgálva itt két korszak rajzolódik ki: az 1600 körüli évek és az 1649-et követő időszak." A korábbit most - az evangélikus oktatást vizsgálva — figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen ezek a versek Wittenbergben tanuló református diákok közegében születtek." A század közepén viszont olyan személyeket találunk a wittenbergi üdvözlőversek szerzői és címzettjei között, akik az egyik fénykorát élő hazai evangélikus oktatás iskoláiban pallérozódtak, ám héberül, mint említettem, valószínűleg csak magánúton tanulhattak meg. Olyan személyek szerepelnek a szerzői névsorban, mint Hiob 8 ELEM II/3: 438; RMSZ I: 617. ° BREZNYIK 1883, 2: 94. 0. 10 JUHÄSZ 2021a, 95-99. 0.; ZSENGELLER 2.0234, 13—14. 0.; 2023b, 34. 0. 0 JUHASZ 20214, 111-117. 0.; 2023, 75-76. 0.
