Oldal 147 [147]
A reformáció oktatási programja Magyarországra is hatott: hazai középiskoláinkban is
megjelent a bibliai nyelvek tanítása, ám a 17. századra ez a lendület az evangélikusoknál
megtort.' A református iskolázástól eltérően a tantervekben itt csak a klasszikus antik
műveltség maradt. A változást az emigrációból hazatérő pedagógusok hozták el 1681
után, hogy azután a 18. századra újra evidencia legyen a héber nyelvórák megbecsülése.
A reformáció oktatási programja idén ugyancsak ötszáz éves jubileumot ünnepel:
Martin Luthernek a Keresztény iskolák felállítása című irata 1524-ben jelent meg.
Ebben a művében foglalkozik először rendszeresen az oktatás kérdésével, hitet téve
a Philipp Melanchthon-féle humanista iskolareform mellett:
, Igen, mondod Te újból, lehet, hogy valóban szükségünk van iskolákra, de mi hasz¬
nunk a latin, a görög és a héber nyelvből és a szabad művészetek tanításából? Nem
taníthatnánk-e csak németül a Bibliát és Isten igéjét, ami elegendő az üdvösségre?
Válaszom: igen sajnos, jól tudom, hogy nekünk, németeknek örökre barmoknak és
buta tulkoknak kell lennünk, és ezt bizony meg is érdemeljük. [...] Megvetjük a szabad
művészeteket és a nyelveket, amelyek nemhogy kárunkra, hanem nagyobb díszünkre,
hasznunkra, tisztességünkre és épülésünkre szolgálnak, mert hisz azok segítségével
megérthetjük a Szentírást és irányíthatjuk a világi kormányzást. [...] Hát nem méltán
neveznek-e bennünket ezért német bolondoknak és barmoknak?"
Első hazai protestáns hebraistánknak a Trencsén vármegyei Klacsánban született
Nicolaus Colacinatust (t1583) szokták tartani, aki egy bő évtizedig állt külön¬
féle iskolák élén (Privigye 1570, Zsolna 1573-1579, Mosöc 1580-1582, Trencsen
1582-1583), és egy egész generacidt oktatott a szent nyelvekre. Colacinatus ugyan
egy latin levélen és egy latin üdvözlőversen kívül semmit nem hagyott ránk, de tizen¬
négy tanítványa is megemlékezik róla később ordinációs önéletrajzában, fenntartva
a szlovák származású hebraista hírnevét." Más források hiányában a magyarországi
! A tanulmány megírását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K—145896 számú
témapályázata támogatta.
2 LVM 4: 170. o. A latin, a görög és a héber viszonyához lásd még: LVM 8: 180. o. (1040): „Igaz hät a
mondás: a héberek a forrás kútfejéből isznak, a görögök a forrás táplálta csermelyből, a latinok pedig
a pocsolyából. Vö. WA.TR 3: 243 (3271a): ,Ideo recte dixerunt Ebreos ex fontibus bibere, Graecos ex
rivulis, Latinos autem ex lacunis””
3 CSEPREGI 2015, 114., 116., 120. 0.4 RMNY 1: 611(84); RMSZ I: 145.