, A cella magányában a remeték és szerzetesek lelki atyává és anyává, ? vagyis lelki¬
vezetővé értek. Kötelező volt — írja a bencés Anselm Grün -, hogy minden fiatal
szerzetesnek lelki atyja legyen, aki előtt gondolatait és érzéseit fel kellett tárnia,
és akinek abszolút engedelmességgel tartozott" Remete Szent Antal következő
mondása rávilágít az atya-fiú, mester és tanítvány kapcsolatának lényegére: , Ezt
is ő mondta: Ismerek szerzeteseket, akik sok fáradozás után elestek, és a lélek za¬
varodottságába estek, mivel saját cselekedeteikre építettek, és nem hallották meg
annak útmutatását, aki ezt mondta: Kérdezd meg atyádat, ő majd hirdeti nekedx
(Deut 32,7)?!
A hit gyakorlásának útján senki nem járhat egyedül — különben eltéved, és lelkében
összezavarodik. Ez olyan alapszabály, amely a Krisztus-követés lényegéhez tartozik.
A lelki atyaság vagy anyaság nem olyan hivatalt vagy tisztséget takar, amelynek be¬
töltésére megfelelő kvalifikáció megszerzése után van lehetősége valakinek. Találó
Andreas Müller erre vonatkozó megállapítása: ,,...karizmájuk és élettapasztalatuk
adja autoritasukat.”!
A lelki atyaság gondolata a Bibliában gyökerezik. 1Kir 2,14-ben Elizeus atyamkent
szólítja meg Illést. Az újszövetségi iratokban szintén gyakran van szó lelki gyermek¬
ségről (vo. 1Jn 2,1; 2,18). Pal apostol gyermekeinek szólítja a gyülekezeteket és a
keresztényeket (vö. Gal 4,19; 2Kor 6,13). A kifejezés minden bizonnyal , olyan mély
és szoros kapcsolatot jelöl, amelynek lelki realitás az alapja"
Barbara Müller a pusztai szerzetesek lelkivezetéséről írt tanulmányában így jel¬
lemzi az atyák és fiaik kapcsolatát: , A monasztikus atyák és fiaik együttműködése
messze meghaladja a hétköznapi nevelés és a felszínes terápia szintjét, tulajdon¬
képpen az Istennel való találkozás helyévé válik, amikor ebben a mindent eldöntő
kapcsolatban — még akkor is, ha az punktuális volt — az isteni üdvtörténet ment
újra végbe!" A kapcsolat minőségéről Anselm Grün pedig így ír: ,,...a lelki atya több