Page 117 [117]
munkra arról, hogy bár az idegen szokások átvétele explicite tiltva volt, mégis
megtörtént, ráadásul úgy, hogy több esetben láthatóan a későbbi redaktor ellen¬
őrzésén is sikerült átjutnia, így bekerült abeszámolókba. Karasszon István az ilyen
típusú szövegemlékeket nevezi Jean Astrucra hivatkozva mémoires originaux-nak
(eredeti emlékek). Ezek engednek bepillantást számunkra abba a környezetbe és
a mindennapok természetes gyakorlatába, amelyet a későbbi redaktor nem tartott
érdemesnek az átszerkesztésre, vagy a teológiai tartalomnak megfelelő kiegészítés¬
sel látta el, ezért tovább tudott hagyományozódni. A szövegek legmélyebb rétegei
kerülnek ilyenkor felszínre.
Nézzük tehát a csupán néhány versből álló konkrét narratívát! Júda és Simeon
törzsei közös hadjáratának első állomása volt Bezek,? ahol csapást mértek a kánaáni
népességre. , Ott találták Bezekben Adóníbezeket is, harcoltak ellene, és megverték
a kánaániakat meg a perizzieket. Adóníbezek futásnak eredt, de ők üldözőbe vették,
elfogták, és levágták a hüvelykujjait meg a nagylábujjait. Akkor ezt mondta Adóní¬
bezek: Hetven király szedegetett morzsákat asztalom alatt, akiknek én vágattam le
a hüvelykujjait es a nagylabujjait. (Bír 1,5—7)
Mivel a Biräk könyvenek elsö fejezeteben jellemzöen inkabb tudösitäsröl van
szó, mint vallási értelmezésről, nem találunk teológiai értelmezést ebben a néhány
versben sem. Egy-egy rövidebb teológiai kiegészítést olvashatunk csak, például ami¬
kor — rögtön az idézett szakaszunkat követően - a redaktor a legyözött Adönibezek
szájába adja a mondatot:? ,,... ahogyan én bántam velük, úgy fizetett meg nekem az
Isten" Nincs szó azonban arról, hogy JHVH beavatkozott volna a harcokban, és ké¬
sőbb sem hivatkozik Izrael népének bűneire a hadműveleti kudarcoknál a szöveg.?
Az Adóníbezek felett aratott győzelem és a kánaáni népek felett aratott hason¬
ló harci sikerek nem számíthattak mindennaposnak az izraeli törzseknél, mivel a
kánaániak általában régebb óta a hadviselésre is berendezkedett társadalomban
éltek, míg az izraeliek nomád pásztorok, esetleg letelepedett földművesek voltak,"
akik Palesztina-szerte szétszórva éltek csoportosan, azaz törzsekben, ám a változó
társadalmi és gazdasági folyamatok hatására a szegmentációból az expanzió irá¬
nos
nyába indultak el.? A falakkal körülvett, megerősített városoknak bizonyára volt
20 KARASSZON 1994, 27. 0.
2 Talán a Gézer közelében fekvő Khirbet Bezgáról lehet szó, de 15ám 11,8-ban egy északkeleten elhe¬
lyezkedő Bezekről is olvasunk Saul ammoniták ellen folytatott harcai kapcsán. Lásd BOLING 1975, 55. 0.
22 Tipikus deuteronomista gyakorlat nem izraelitákkal kimondatni egy-egy teológiai konklúziót. Lásd
GARCIA BACHMANN 2018, 5. 0.
23 KANG 1989, 140. 0.
24 "THIEL 1980, 88-92. 0.
25 NEU 1992, 79-98. o.