Oldal 72 [72]
a képzelőerejére is. A tanulás tehát egy olyan szocializációs folyamat része, amely
, az interperszonális folyamatok során nem egyirányú, hanem kölcsönhatás törté¬
nik, melyben a valóság közösségi megismerése és konstrukciója zajlik, a tanulók
beilleszkedésük közben aktív közreműködésükkel formálják is a kultúrát!"
A konstruktivizmussal szemben az egyik legerőteljesebb félelem az, hogy ez a
tanulási koncepció mindent relativizál, illetve hogy az így kialakuló tudás kevésbé
rendezett és strukturált, vagy hogy a tanulás és a kialakult ismeret szabályok nélküli.
A konstruktív tanulás egyik legfontosabb elve, az adaptivitás azonban mindezt nem
engedi meg. Az adaptív tudás képes értelmezni a tapasztalatainkat, előre jelezni a
kiszámítható eseményeket, helyt tud állni a gyakorlatban, konzekvens és logikus,
ellentmondásmentes és hiteles." Az az ismeret, amely nem adaptív, nem viábilis a
tanuló számára, amelyet csupán egy külső elvárás vagy kényszer miatt tanult meg,
hasznos lehet ugyan a tanulási folyamat során, de nem marad meg, zsákutcának
bizonyul, s a helyébe akkor is újat emel a tanuló, ha a tanár nem kéri őt erre.
Az adaptivitás fő mércéje a közösség. Amellett, hogy a tanulás egyéni alkotó folya¬
mat, ugyanakkor szociális folyamat is. , Társas érintkezések játszanak döntő szerepet
abban, hogy magunkban megkonstruáljuk a világ modelljét, s a társas folyamatok
jelentősen befolyásolják, hogyan értékeljük saját tudásunkat!" A csoportban le¬
zajló folyamatok, a szűkebb vagy tágabb szociális térben létrejövő interakciók mind
befolyásolják a tanulásunkat, ezért a közösségnek fontos szerepe van a konstruk¬
tív tanuláselmélet szerint."" A tanárszerep is alkalmazkodik ehhez a folyamathoz.
A tanár feladatai közé tartozik többek között, hogy , mozgósítsa a látens tudást (já¬
tékkal, dramatikusan, rajzzal stb.), hogy az új ismeretek beilleszkedhessenek a már
meglévő kognitív sémákba, illetve felmérje az esetleges tévképzeteket; " támogassa
nr
a tanulókat a tanulási folyamataikban, lehetővé tegye és elősegítse a tanulasukat.
Az alábbiakban a konstruktív tanulási modell néhány fő elemét vizsgáljuk meg egyes
bibliai szakaszok fényében. A bibliai elbeszéléseket középpontba helyező hitoktatás¬
ban nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a jellemzőket, amennyiben a hittanóra
formája és célja összhangban kíván lenni a hittanóra tartalmával és fókuszával.
13 PUSZTAI 2020, 13. o.
4 NAHALKA 2002, 13-14. 0.
5 Uo. 12-13. 0.
16 Uo. 45-50. 0.
17 SERESNE BUSI 2015, 4. 0.