Page 53 [53]
elsajátítási módszere elég teret enged-e a formálódásnak és az , életorientáltságnak?
2. Felveti annak szükségességét, hogy a teológiai oktatás eddig fókuszai mellett,
amelyek a lelkészi szolgálat alapvető területeit érintették (igehirdetés, istentisztelet,
lelkigondozäs, misszió és társadalmi szerepvállalás), az egyetemes papság elvének
megfelelően a teológiára általában tekintsünk úgy, mint az elhívottak szolgálatára,
amely nem csak egy szűk réteg kiváltsága.
Mindezt értelmezhetjük úgy, hogy a teológia kiindulási pontja nem a teológiai vagy
még hagyományosabban megfogalmazva a lelkészképzés, hanem az a hitgyakorlat,
amely alapvetőnek tekinti hagyomány és mindennapi élet kapcsolatát, és speciális
képzéseiben ezt az alapállást mélyíti és formálja. Egy olyan látásmód megújítását
követhetjük itt nyomon, amely nevezhető egyfajta kontextuális tanítványságnak
vagy akár a megélt és gyakorolt hit mindennapi megvalósulásának, amely különböző
formákban valósulhat meg a keresztény oktatás területein. Veling ezt a folyamatot a
gyakorlati teológia központi oktatási feladatának tekinti, amelyben a teológiai ref¬
lexió hermeneutikai karakterének világosan ki kell rajzolódnia, ,hogy az emberek
tudatosabbá, sképzettebbéx és ezáltal emberibbé váljanak abban, ahogyan megértik
magukat, a hagyományukat és másokat"?
A teológiai reflektivitás elsajátításának és elmélyítésének szükségességét a val¬
lásosság dimenziói szempontjából is vizsgálhatjuk. Glock és Stark a vallásosság öt
dimenzióját különböztetik meg: 1. az ideológiai dimenziót, amely a hit tartalmára,
2. az intellektuális dimenziót, amely a hitről való tudásra, 3. a rituális dimenziót,
amely a rituális gyakorlatra vonatkozik. Ezekhez kapcsolódik 4. a szubjektív tapasz¬
talat dimenziója és 5. a konzekvenciális dimenzió, amely a vallásosságból fakadó
következményekre kérdez rá."
A vallásosság dimenzióinak figyelembevétele iránymutató lehet a teológiai kép¬
zésben az elmélet és a gyakorlat integrációjának vizsgálatakor. A teológiai képzés
tanulási céljai (learning outcomes) olyan kompetenciafejlesztést igényelnek, amely
a vallásosság az előbbiekben ismertetett dimenzióinak aktív mobilizációját felté¬
telezi a teológiai oktatásban részesülők számára." A teológiai képzés kontextuális
kihívásaira, amelyek legfőképp az elmélet és a gyakorlat integrációjának területét
érintik, Veling szerint a teológia mint tudományos kutatás és a gyakorlati ekkle¬
ziológia, a keresztyén közösségek életének szorossá váló összekapcsolódása adhat
választ. Ehhez kapcsolódóan teszi fel Veling azt a kérdést, vajon mennyiben felel
meg a mai teológiai oktatás a posztmodern kor intellektuális és kulturális válto¬
#2 VELING 1999, 415. 0.
#3 GLOCK-STARK 1965, idezi ROSTA 2019, 223. o.
4 Természetesen vonatkozik ez az egyetemes papság elve alapján mindenkire, aki az élet értelmére
vonatkozó alapvető emberi kérdést a transzcendenciával való összefüggésben teszi fel.