Oldal 46 [46]
A normatív és eszkatológiai fókuszú kettős célkitűzés alapján érdemes vizsgálat
tárgyává tenni a teológia és a megélt hit kapcsolatának kérdését a lelkészképzés mai
kihívásai közepette. Ahogyan ezt az előbb említett irányelvek és az 1983-as doku¬
mentum is megfogalmazta, előtérbe kerül a gyakorlat, a praxis kérdése és annak a
folyamatnak a kísérése, amely célirányosan kívánja segíteni az elmélet gyakorlattá
válását, e kettő kölcsönhatását, valamint a spirituális kísérés folyamatának tudatos
kialakítását. Ezt a gyakorlati teológiai feladatot segíti ma a teológiai reflexió, amely
összekapcsolja a teológiát mint elméletet és konkrét megélését, a gyakorlatot, azaz a
lelkészi szolgálat megvalósulását és az ezeket kísérő spiritualitást és hivatásértelme¬
zést. Mindezek nem légüres térben történnek, hanem abban a kontextusban, amely
a 21. század egyházának élete és lehetőségei a társadalomban. Az, ahogyan ezt a
kontextust értelmezzük, szintén meghatározó kritikai kérdés. A gyakorlati teológia
folyamatos feladata, hogy ez a kontextusértelmezés segítse teológia és megélt hit,
elmélet és gyakorlat kölcsönhatásának kritikai vizsgálatát.
Gyakorlati fordulat (practice turn) — így definiálja Schatzki azt a megközelítési mó¬
dot, amely a 20. század végétől új kritikai szempontok szerint értelmezte elmélet és
gyakorlat kölcsönhatását." A társadalomtudomány területén az elmélet és gyakorlat
kölcsönhatásainak mélyebb rétegeit érinti a gyakorlat megítélésével kapcsolatos
szemléletváltás; mélyebbeket, mint az ok-okozatiságból következtethető alkalma¬
zott elmélet megvalósítása egy adott tanulási folyamat után történő gyakorlatban.
A gyakorlati fordulat szerint a gyakorlat nem csupán ,,k6vetkezménnyé’, hanem
olyan közös nevezővé válik, amelyben a nyelv, a cselekvés, a hit, a tudás és az ér¬
velés már a valóságban létező folyamatok. Ezek a folyamatok az elméletre a kezde¬
tektől hatással vannak, és nem csak az elméleti folyamat után teremtődnek meg."
A gyakorlatelmélet lényege Schatzki értelmezésében , a gyakorlatnak az emberi
tevékenységben testet öltő, fizikailag közvetített, a közös gyakorlati megértés köré
szerveződő, központi szerepet betöltő rendszere" "
A gyakorlat új szempontú társadalomtudományi értelmezése nagy hatással volt
a gyakorlati teológiára is, ami már az 1960-as és 1970-es évektől kezdve megújult
érdeklődéssel fordult a teológia és a hitmegélés kölcsönhatásainak vizsgálata felé.
16 SCHATZKI-KNORR CETINA—SAVIGNY 2001, 22. 0.
77 JOHANSEN-SCHMIDT 2022, 11. 0.
18 SCHATZKI-KNORR CETINA-SAVIGNY 2001, 11. 0.