Page 34 [34]
Az egyház közéleti felelősségéről szólva Wolfgang Huber három olyan területet ne¬
vez meg, ahol ezt másodlagosan gyakorolja." Ezek az egyház oktatási tevékenysége
(1), az igazságosságért, (2) valamint a segítségnyújtás kultúrájáért való fellépés (3).
A másodikra a politikai felelősség, a harmadikra a diakónia szót használja. A teológia
fent vázolt széles jelentésében használva a fogalmat az elsőnek említett felelősségre
nyugodtan mondhatjuk, hogy ott a teológia tanulására nyújtott lehetőségről (is)
van szó, amelynek három helyszínét vázolja fel Huber: a gyülekezetet, az egyházi
fenntartású egyházi intézményeket és az állami fenntartásúakat.
Ugyan gyülekezeteinkben egyre inkább már nemcsak lelkészek, hanem képzett hit¬
oktatók és más gyülekezeti munkások is működnek, kevéssé tudatosult, hogy a gyü¬
lekezet a vallási élet gyakorlásán kívül a hittel kapcsolatos ismeretek megszerzésének,
vagyis a teológiai tanulásnak is a helye. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a lelkiség
(vallásosság) gyakorlása, a hitébresztés és a közösségépítés mellett milyen súllyal és
mennyire átgondoltan van jelen az egyházi szolgálat tanítói jellege és feladata gyü¬
lekezeteinkben. Fontos lépés, hogy az éves gyülekezeti munkaprogramok anyagával
most már évek óta ösztönzést és segítséget is kapnak ehhez a hazai gyülekezetek.
Az egyházi fenntartású oktatási intézmények (óvodák, iskolák) esélye, hogy a
hittan oktatásán túl a hit és a tudás kiegyensúlyozott viszonyához segítsék a diáko¬
kat, akiknek az életorientációhoz is jó indítást adhatnak. A felnőttképzésben pedig
felsőfokú vagy ahhoz közelítő teológiai képzést nyújtanak nemcsak egyházi szolgá¬
latra készülőknek, hanem más érdeklődőknek is. Az állami fenntartású intézmények
hittanórái sokszor az első találkozás és sokszor a hitről szerzett egyetlen benyomás
lehetőségét kínálják a beiratkozott gyermekeken kívül azok szüleinek is. Fel kellene
mérni, hogy az így mutatkozó nyereség-e a nagyobb, vagy az a veszteség, hogy akik
amúgy is részt vennének a gyülekezeti életben, inkább az iskolát választják.
Elsősorban a felsőfok szintjén egy sor olyan különbözőség hat, amelyet a teológia
iránt érdeklődő két körülmény miatt egyszerűen nem tud kikerülni. Az egyik körül¬
mény, hogy a teológia tanulásába belevágó embert a maga hitének, kegyességének
vagy lelkiségének irányultságában meghatározza az a sajátos út, amelyet bejárt, míg
10 HUBER 2002, 261-271. 0.