OCR
Szabó B. András Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktus DOI. 10.56037/978-963-380-281-6.01 E-mail: szabobandras@gmail.com A legtöbb vallásban az új megítélése nem pozitív. Az ősi megőrzése a klasszikus feladat, az új veszélyt jelent. Korunkban éppen az ellenkezőjét látjuk: az újat éppen újdonsága teszi értékké. Ez nagyon megnehezíti, hogy vallásos tartalmak elérjék a kortárs hallgatót. Viszont a keresztény teológiát éppen a jövő határozza meg. Nem minden egyházi innováció felel meg ennek. Fontos a belső teológiai innováció megkülönböztetése, amelyet a jövő határoz meg. Akkor beszélhetünk valódi teológiai innovációról, ha az új képes a keresztény hit alapigazságait új metaforával tisztábban megfogalmazni és ezzel korábbi meghatározásokat háttérbe szorítani. Kulcsszavak: innováció / eszkatológia / új In most religions, anything new is perceived negatively. Their task is to preserve what is ancient, and see a threat in anything new. In modernity we see the opposite: everything new is celebrated because of its novelty. This makes it difficult for religious content to reach its contemporary audience. However, it is precisely the future that defines Christian theology. Not all ecclesial innovations are in line with this. It is important to distinguish internal theological innovation, which is determined by the future. We can speak of genuine theological innovation when the new is able to articulate the basic truths of the Christian faith more clearly with new metaphors, thus eclipsing earlier definitions. Keywords: innovation / eschatology / new