Oldal 14 [14]
és a kor pedagógiai irányzatai tükrében, az evangélikus néptanítók szakmai és eg¬
zisztenciális dilemmáival árnyalva. A fakultatív hitoktatás kérdése a szabadegyházi
közösségekben, különös tekintettel a baptistákra című tanulmányában Bacsó Benjá¬
min az 1945 utáni politikai és társadalmi változásokra reagálva mutatja be, hogyan
próbáltak élni a szabadegyházak a fakultatív hitoktatás lehetőségeivel, miközben
szembesültek a kommunista politikai intézkedésekkel, amelyek célja az egyházak
befolyásának csökkentése volt.
Társul szegődni a tanulásban, szakmai és személyes kapcsolódással segíteni, s
közben tanulási partnerként is fejlődni — kihívásos és felemelő feladat és lehetőség
egyben. A blokk tanulmányai a mentorálás, a lelkigondozás és a fiatalokkal való
munka speciális kérdéseit járják körül.
Sajátos területet jelent a fiatalok kísérése, tanítása a teológia ösvényein, mind a
hitfejlödes, mind az életkori szakasz speciális jellemzői miatt. JTeológia elvitelre?
Ifjúságteológia a gyakorlatban címmel Seben Glória ahhoz ad muníciót, hogy mi¬
lyen módon szólhat a teológia a fiatalokért, tőlük és együtt velük. Nagy Krisztina
A mentorképzésről szóló írásában a mentorképzés nemzetközi és hazai helyzetét
áttekintve részletezi a mentorok felkészülésének és tanulásának jelentőségét, be¬
mutatva a mentorképzési programok tartalmát. Minden mentorálási folyamatnak
alapvető eleme a mentor és a mentorált bizalmi kapcsolatának megteremtése és a
jól megválasztott, közös reflektív tevékenységek, erről szól Seres-Busi Etelka Ref¬
lektív technikák a mentorálási folyamatban — a mentori kapcsolat támogatása ér¬
dekében című tanulmányában. A lelki folyamatokban való , mentorálást; gondozást
hatékonyan tudja segíteni a személyközpontú beszélgetés, amely erőforrást adhat a
nehezebb problémák kapcsán, a szakmai-hivatásbéli szerep kihívásaival való meg¬
küzdesben. Ezt järja körbe „...a reám bízottakat híven pásztorolom...? — Felkészülés
a lelkigondozói szerepre: a segítő beszélgetés című tanulmányában Johann Gyula.
A tanulás egy fontos szemléleti (és persze praktikusan is megjelenő) irányában, az
inklúzióban elemi kérdés, hogy mindenkit a tanulóközösség részének tekintünk, és
aszerint rendezzük a tanulási környezetet, hogy ebben lehetőség szerint mindenki
komfortosan érezze magát és fejlődhessen. Az itt szereplő tanulmányokban a kom¬