Page 13 [13]
Bibliai örökségünk egy-egy mozzanata és a teológiai értelmezések különböző as¬
pektusai kerülnek elő a második blokkban, ahol a szerzők hangsúlyozzák ezek tár¬
sadalmi, interkulturális és egyéni perspektíváit.
Cserháti Márta Társadalomtudományos módszerek és az Újszövetség című ta¬
nulmányában a Biblia társadalomtudományos módszerek alkalmazásával végzett
kutatása mint az etnocentrizmus és anakronizmus elkerülésének lehetősége kerül a
középpontba az ókori mediterrán társadalmak struktúráját és működését elemezve.
Jasper-Makay Emese Onézimosz — rabszolgából egyházi vezető: Egy igazságkereső
fiatalember portréja című tanulmányán keresztül a személyes problémákon kívül
a gyülekezeti egység és a megbékélés szerepére hívja fel a figyelmet. Pápai Attila
szintén társadalomtudományi fogalmakkal írja körül, hogyan lehet a feszültségek
ellenére is a megmaradást segítő, átjárhatóságot lehetővé tevő tényező, amikor
a különböző kultúrák egymástól tanulnak. Tanulmänyänak cime: „...ott laktak a
kánaániak között, az ország lakosai között..." — Az interkulturalitas es az identitas
kérdései a királyság előtti Izrael és az idegen népek kapcsolatáról szóló leírásokban.
Csercsa Balázs Az ellenségtől tanulni — Hogyan segíthetnek vaskori királyfeliratok
a modern bibliafordítóknak? című tanulmánya az ószövetségi szövegek egyes ki¬
fejezéseinek új értelmezésére összpontosít, különösen az Ez 43,15-ben előforduló
ariél szóra, s bemutatja a kutatás intellektuális folyamatát is.
A történeti és kulturális háttér meghatározó szerepének körüljárása közös pont a
blokk írásaiban, amelyek bemutatják, hogy milyen módon hatottak társadalmi, val¬
lási és politikai folyamatok a különböző oktatási kérdésekre, lehetőségekre.
Percze Sándor A tapasztalás tanulása — Lelkivezetés és kísérés a pusztai szer¬
Zetesség gyakorlatában című tanulmányában egy sajátos korszakba kalauzolja az
olvasókat, és azt járja körül, hogyan segítették a szerzetesek istenélményekkel és
tapasztalatokkal a hozzájuk fordulókat. A héber nyelv oktatása a 17. századi evangé¬
likus iskolákban című tanulmányában Csepregi Zoltán azt tárgyalja, hogyan szorult
háttérbe a héber nyelv tanítása a 17. század végére az evangélikus iskolákban, és
miként vált a 18. századra újra fontossá. Balogné Vincze Katalin Szükségből erény
— Hit és tanulás kapcsolata az Evangélikus Népiskola című folyóirat fennállása
első huszonöt évének válogatott cikkeiben című elemző tanulmánya a pedagógiai
nézetek, látásmód és a gyakorlat kapcsolatát vizsgálja a keresztény meggyőződés