A mongol társadalomban spontán felszínre kerülő, a vallásos élet és a buddhiz¬
mus iránti elkötelezettség mellett a hivatalos politika is lehetővé tette a kolostori
rendszer újjászervezését, adminisztratív kereteinek kiépítését. A látszat szerint a
buddhista vallás újjáéledésének legfontosabb feltételei adottak voltak Mongóli¬
ában, és ez a folyamat robbanásszerű változást generálva meg is indult, azonban
a gyakorlatban több tényező is hátráltatta. Ezek közül meghatározó volt, hogy a
szocialista korszakban a buddhizmussal és követőivel szemben alkalmazott hát¬
rányos megkülönböztetés, a brutális leszámolások következtében a rendszerváltás
után egyre-másra újjáalakuló kolostorok irányítására nem volt megfelelő számú
képzett szerzetes. A buddhista edukációs rendszer megszervezése vált tehát az
egyik legfontosabb feladattá. Ez jórészt külföldi buddhista szervezetek támogatá¬
sával megis történt, azonban hatása nem elhanyagolható a mai mongol buddhista
gyakorlat szempontjából.
Az elmúlt harminc évben a mongol lámák meghatározó része kapta képzését
határon túli központokban, elsősorban a tibeti emigráció mérvadó intézményeiben.
Tibeti nyelvű képzésük következtében ma, a mongol szertartásokon jellemzően
tibeti szövegeket recitálnak, annak ellenére, hogy a második mongol buddhista
megtérés után elindult fordítási munkáknak - vagy épp a mongol történelem és
kultúrtörténet ma is meghatározó alakjaként tisztelt Öndör Gegeen munkássá¬
gának - köszönhetően rendelkezésre állnak a fontos szakrális szövegek, szútrák
mongol változatai is. A mongol buddhizmus tehát épp virágzásának e mai, igen
fontos korszakában - amelyet sokan a harmadik megtérésként is emlegetnek —
bizonyos értelemben letér arról az útról, amelyre a második megtérés idején, a
szövegfordítások korszakában lépett.
A tibeti buddhizmussal való összeköttetés sajátos módon politikai kérdéseket is
felvet ma, ami elsősorban Mongólia nemzetközi - és ezeken keresztül akár gazda¬
sági — kapcsolataira is kihatással van. Ahogyan fentebb már utaltunk rá, a mongol
buddhizmus és kolostori rendszer újjászervezése szempontjából kiemelkedő a dalai
láma szerepe. Ez történeti távlatban abszolút érthető, hiszen nemcsak a dalai láma