A 20. század utolsó évtizede a politikai fordulatot követően, korábban nem látott
mértékű és sebességű gazdasági, társadalmi átalakulást hozott Mongóliában.
A többpártrendszerre való áttérés, illetve apiacgazdaság bevezetése nagyon rövid
idő alatt hozott létre olyan struktúrákat, amelyek alapvető hatással voltak amongol
társadalomra, nem csak a városi, de a nomád életmódra is.
A mandzsu korszakinkább konzerválta a nomád területekre jellemző életmódot,
társadalmi viszonyokat, és elsősorban a buddhista kolostori rendszer támogatásával,
illetve a mongol kiváltságos réteg központi hatalomhoz való viszonyán keresztül
hatott a mongol társadalomra. A szocializmus alapvetően új ideológia mentén,
és meglehetősen ambiciózusan látott hozzá a hagyományos nomád társadalom
átalakításához. Célja elsősorban a régi struktúrák lebontása és egy új társadalmi
rendszer kialakítása volt. A korszak első két évtizede a párton belüli politikai
csatározásokkal párhuzamosan egyértelműen a régi társadalmi elit háttérbe szo¬
rításáról, adott esetben elpusztításáról szólt, és ezzel nagyjábólegy időben tudatos
építkezés zajlott egy új hatalmi elit kialakítása érdekében. Ennek a folyamatnak
köszönhetően jött létre a minden korábbinál jelentősebb mértékben urbanizált,
részlegesen iparosodott társadalom, amely iskolázottsági, foglalkozásszerkezeti,
jövedelmi és életszínvonalbeli jellemzőit tekintve is rétegzett, és amelynek sajátos¬
ságai anomád gyökerek fokozatos eltűnésével egyre inkább hasonlítottak a modern
ipari — letelepült - társadalmakéhoz. Ugyanakkor ennek is köszönhetően alakult
ki az a rétegis, amely a politikai változások fő társadalmi bázisát adta.
A mongol társadalom formálódása a 20. század végén, 21. század elején részben a
korábbi korszakban kialakult vektorok mentén zajlott, részben spontán folyamato¬
konalapulva vett új irányt, vagy gyorsult fel. A politika már nemirányítja tudatosan
a társadalmi változásokat, csak kezelni próbálta/próbálja azt. Mongóliában a 20.
század utolsó évtizedét bevezető politikai átalakulás, illetve annak következményei
jórészt egybeestek azzal a mongol életre (is) rendkívül jelentős hatást gyakorló,
a nyugati kultúrából kiinduló és az egész világot érintő egységesítő gazdasági,
társadalmi és kulturális folyamattal, amelyet ma globalizációként ismerünk."
E változás fokozott hatása visszavezethető arra, hogy az 1990-es évek előtt az
országban lezajlott és eddig vázolt társadalmi-, életmódbeli változások ellenére, a
vidéki mongol lakosság még mindig számottevő része élt a hagyományos életfor¬
ma, kultúra keretei között, amelyet legelőváltó nomád gazdálkodásként, illetve
nomád kultúraként ismerünk, és amelyre sokan asszociálnak mind a mai napig,
ha Mongólia szóba kerül.
Az ország a korábbi évtizedekben épp a zárt, ideológiailag meghatározott po¬
litikai környezet miatt változott lassú ütemben. Volt egyfajta erősen kontrollált,
felülről irányított — épp ezért vidéken csak részleges sikert elért — modernizáció,
ez azonbana társadalomnak elsősorban az urbanizált környezetben élő csoportját