Ahogyan korábban jeleztük, a bányászati beruházások kapcsán jelentős mű¬
ködő tőke áramlott be az országba nem csak kínai, de más befektetőktől is, így az
angol—ausztral Rio Tinto vallalattol, az amerikai Peabody Energy, vagy a japan
Itochu, Mitsui, Mitsubishi vállalatoktól. Gazdasági együttműködések terén Mon¬
gólia számára egyaránt kézenfekvő kitörési pontot jelenthet a közép-ázsiai térség,
az Európai Unió vagy a kelet-ázsiai területek meghatározó gazdasági szereplői,
Japán és Dél-Korea. Utóbbiak stratégiai szempontból is fontos együttműködő
partnernek tekinthetők.
Az 1972-ben létrejött, és immár ötvenéves múltra visszatekintő japán-mon¬
gol kapcsolatoknak egyik hangsúlyos része a japánok által szervezett, a mongol
piacgazdaság és a bankrendszer kialakításához támogatást nyújtó donorkonfe¬
renciák és gazdasági támogatások. A diplomáciai kapcsolatok korai szakaszában
ez még kevésbé volt jellemző, ennek ellenére 1977-ben Japán még korlátozott
piaci hozzáférés mellett is befektetett a Gobi Cashmere Factory technológiájába,
gyártásába és forgalmazásába, ezzel elindítva a mongol kasmírágazatot. A válto¬
zást a rendszerváltás hozta meg. 1991-ben Japán finanszírozta Mongólia szállítási,
energia- és bányászati ágazatát olyan befektetésekkel, mint a vasúti közlekedés két
ütemű helyreállítási projektje, az ulánbátori 4. hőerőmű rehabilitációs projektje,
valamint a Baganuur és Shivee-ovoo szénbánya fejlesztése. 2005-ig Japán 391,07
millió dollárt fektetett be Mongólia fejlesztésébe. "??
2010-ben Mongólia és Japán stratégiai partnerségi együttműködés kialakítását
tűzte ki célul. Ez a kapcsolat számos új beruházás megvalósítását tette lehetővé.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy 2013-ban a Mitsubishi Corp. és a Nigoya
Corp. elnyerte a Mongólia második nemzetközi repülőterének megépítésére kiírt
pályázatot. A munkálatokat a Covid-19 járvány is hátráltatta, de 2022 tavaszán
végül átadták a forgalomnak a repteret. A két ország 2015. március 10-én írta alá
az új, átfogó gazdasági kapcsolatokról szóló egyezményt.
Mongólia számára hasonló lehetőségeket jelenthet a dél-koreai kapcsolat. A két
ország között viszonylag későn, csak 1990-ben jött létre a diplomáciai kapcsolat,
és az első koreai befektetések csak 1994-ben érkeztek Mongóliába. A következő
két évtizedben az összes Mongóliába érkező dél-koreai befektetés nagyjából 428
millió dollárra rúgott, ami mongol viszonylatban jelentős összeg, bár az összes
külföldre irányuló dél-koreai beruházás alig 0,196-át teszi ki." A koreai pénzügyi
támogatások a kétezres évek közepén emelkedtek meg jelentősen, de az idővel
lassuló mongol gazdaság, az ipari nyersanyagok árának csökkenése az évtized
végére visszafogta azokat. A két ország viszonyában lényeges szerepet játszik,
hogy Dél-Korea a mongol munkavállalók külföldi célpontjai között előkelő helyen
szerepel. Jelentős számú mongol dolgozik és tanul az országban, és ez a kétoldalú
kapcsolatok fontos pillére lehet.