A mongol gazdaságot természetesen nem csak Kínához fűzik szoros szálak.
A2010-es evek közepetölismet élénkülőben vannak az északi szomszéddal kötött
együttműködések is. Ezek között kiemelt szerepet játszik az üzemanyag-kereske¬
delem, az üzemanyag gyakorlatilag ma is elsősorban - szinte kizárólag — Oroszor¬
szágból érkezik Mongóliába. Ez a helyzet nem könnyen teszi lehetővé a mongolok
számára, hogy kereskedelmi együttműködéseiket képesek legyenek jelentősen
befolyásolni. A két nagyhatalom sajátos, ambivalens kapcsolata érezhető itt is, hiszen
miközben Oroszország egyre határozottabban próbálja megtartani, visszaszerezni
a szovjet korszakban kiépített belső - és közép-ázsiai pozícióit, addig Kína elsöprő
gazdasági túlsúlyával könnyedén visszaszorítja ezeket akezdeményezéseket, fel¬
téve, ha érdekei úgy kívánják.
2013 után a kínai kormányzat által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezés
(OBOR, jelenleg Belt and Road Initiative, BRI) nemcsak felértékelte a régiót,
de új kontextusba is helyezte azt. Megjelent az , Új Selyemút Övezet" kifejezés
is.§5 A program egy olyan új geopolitikai, geostratégiai fogalmat hozott létre,
melyet immár számos állami és független elemzés, adatbázis, portál használ, ? és
jóval szélesebb régiót jelöl, mint a történeti Selyemút által érintett terület. Nem
pusztán a kínai Changan-t (a mai Xi an) Bizánccal összekötő egykori Selyemút
területét érinti, hanem hat, egymástól részben független, de összefüggő koncepció
alapján meghatározott gazdasági folyosót, illetve a ,tengeri Selyemutat", """ sőt a
ma már egyre gyakrabban emlegetett , sarkköri Selyemutat""! is. Ezek egyike a
Kína-Mongólia-Oroszország Gazdasági Folyosó, ami elviekben a háromoldalú
együttműködések lehetőségét is bővíti. Kérdés, hogy a 2020-as évek elején egyre
egyértelműbbé váló orosz geopolitikai törekvések, a 2022. januári kazah válságba
való beavatkozásuk, vagy az ukrajnai háború hogyan befolyásolja majd a két- és
háromoldalú kapcsolatokat a térségben.
Mongólia gazdasági kapcsolatai terén is igyekszik a minél széleskörűbb együtt¬
működések kialakítására. Mivel gyakorlatilag két nagyhatalom közé szorult, így
azinfrastrukturális feltételek sem adottak ahhoz, hogy ezt könnyedén megtehesse
egyéb országokkal, illetve ezeknek az együttműködéseknek a körét jelentősen be¬
folyásolja az, hogy a mongol területeket vagy légi úton, vagy az orosz, illetve a kínai
szállítási infrastruktúra igénybevételével lehet csak elérni. Ennek ellenére a mon¬
golok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezeket az akadályokat
leküzdve, a lehető legnagyobb mértékben diverzifikálják gazdasági kapcsolataikat.
678 JENEY — VARGA 2017.
679 A teljesség igénye nélkül csak az emlités szintjén: https://www.beltroad-initiative.com/,
https://www.ebrd.com/what-we-do/belt-and-road/overview.html (utolsé megtekintés:
2023.05.21.)
680 Az említett hat folyosó a következő: China-Mongolia-Russia Economic Corridor, New
Eurasia Land Bridge Economic Corridor, China- Central Asia-West Asia Economic Corridor,
China-Pakistan Economic Corridor, Bangladesh-China-India-Myanmar Economic Corridor,
China-Indochina Peninsula Economic Corridor.
681 https://thediplomat.com/2022/08/the-rise-and-fall-of-the-polar-silk-road/ (utolsö megte¬
kintes: 2023. 11.03.)