Oldal 185 [185]
MONGÓLIA AZ EZREDFORDULÓN
rögzítették is az aktuális egyezséget.? 2001-ben és 2003-ban ismét felülvizsgál¬
ták a kínai-mongol határt, ami jelenleg több mint négyezer kilométer hosszú."
2004-ben N. Bagabandi államelnök pekingi látogatásakor született megállapodás
arról, hogy a közös határon összesen 13 határátkelőt építenek.
Kína az új politikai környezetben vezető pozícióra tört, ezért egy stabil és kínai
vezetés alatt álló ázsiai szövetségi rendszer kiépítésére törekedett, amellyel egyúttal
akínai nagyhatalmi státuszt is megalapozhatja. Érdekeit gazdasági eszközökkelis
megpróbálja védeni, ugyanakkor igyekszik más nagyhatalmak szerepét és pozí¬
cióit gyengíteni a térségben. Ilyen értelemben az 1994-ben aláírt Kínai-Mongol
Barátsági és Együttműködési Szerződés nem csupán a korábbi orosz dominancia
megakadályozását, illetve pozícióinak megszerzését jelentette, de legalább any¬
nyira célja volt az USA megelőzése is. Kína hozzáállását alapvetően befolyásolta
Oroszország, az USA és Japán reagálása.
2001. szeptember 11. után természetesen jelentősen változtak a nemzetközi poli¬
tika prioritásai is. A biztonságpolitika a kínai kormányzat kiemelt programjai közé
emelkedett, s ilyen értelemben Mongólia regionális szerepe is felértékelődött. Ez új
lendületet adott a két ország közeledéséhez, ugyanakkor ehhez jelentően hozzájárult
az a tény is, hogy a mongol kormányzat számára gyakorlatilag nem létezett a , két
Kína" kérdés, 55 az egyetlen tárgyaló félnek a Kínai Népköztársaságot tekintette.
A következő évtizedben a kínai-mongol kapcsolatoknak elsősorban a gazdasági
vetülete fejlődött korábban nem látott mértékben, miként arra a későbbi fejezetben
is kitérünk. A régóta hiányos infrastruktúrával és elenyésző belső tőkével ren¬
delkező Mongólia számára nélkülözhetetlenek voltak azok a források, melyeket
a kínai befektetők hoztak (hoznak) az országba. Ugyanakkor a hagyományosan
nyersanyaghiánnyal küzdő Kína számára kecsegtető lehetőség, hogy a szomszéd¬
ságában ilyen jelentős mennyiségben rendelkezésre álló ipari nyersanyag, illetve
energiahordozók kitermelésében részt vállaljon.
Mint említettük, az orosz és kínai kapcsolatok ellensúlyozása a rendszerváltás
utáni mongol külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése volt. Ebben jelentős elő¬
relépést hozott a kétezres évek első évtizedének közepe. 2004-ben a folyamatosan
fejlődő mongol-amerikai kapcsolatoknak köszönhetően az ország ígéretet kapott
arra, hogy csatlakozhat egy, az USA kormánya által baráti országoknak nyújtott
653 Orosz-kínai-mongol háromoldalú szerződésben, ahogyan az 1914-1915 folyamán szintén
mindhárom ország képviselőinek részvételével lezajlott - Mongólia akkori státuszát és határait
meghatározó - kjahtai konferencián is tették.
654 4767 km.
655 Ezek közül jelenleg 6 működik, de nem mindegyiken engedélyezték a nemzetközi forgalmat.
Ilyen határátkelő a teljes rendszer megvalósulása esetén, összesen 5 létesül.
556 A tajvani kormányzat, illetve annak tibeti és mongol ügyekkel foglalkozó hivatala — mely
a mandzsu kori Lifan Yuan közvetlen utóda - csak 2002-en járult hozzá, hogy a mongolok
saját útlevelüket használva léphessenek a szigetre. Ameddig a tajvani kormányzat nem ismeri
el Mongóliát önálló államként, addig nem is kérdéses, hogy a mongol kormányzat is csak a
Kínai Népköztársaság kormányát tekintheti tárgyaló félnek.
183