Page 180 [180]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
Az első elnöki ciklusa végén lebonyolított igazságügyi reform a hatalmi ágak
szétválasztását célozta. A mongol alkotmány a bírák kinevezésének jogát az ál¬
lamelnökhöz rendeli, ám a 2011-ben Elbegdorj által benyújtott és a parlament
által elfogadott törvényjavaslat a bírák kijelölésének jogát egy pártatlan állami
testületre bízta, továbbá minden állampolgár számára nyitottá tette a bírói eljárást,
és arra kötelezte a bíróságokat, hogy az ítéleteket az interneten nyilvánossá tegyék.
Mindkét elnöki ciklusában jelentős figyelmet fordított az oktatás fejlesztésére.
Törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a külföldön tanuló mon¬
gol diákok állami támogatásban részesülhessenek, illetve 2011-ben javaslatára
rögzítették a felsőoktatásban tanuló diákok számára fizetett ösztöndíjak kereteit
is. Külkapcsolataiban is törekedett a minél szorosabb oktatási együttműködések
kialakítására. Ennek eredménye, hogy a 2016 elején Magyarországgal aláírt okta¬
tási szerződés alapján magyar állami ösztöndíjjal évente 200 mongol egyetemista
tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben."
Külpolitikája egyértelmű célja volt, hogy a két szomszédos nagyhatalommal
való minél kiegyensúlyozottabb viszony fenntartása mellett, a lehető legszorosabb
kapcsolatokat építsen ki más országokkal is. E cél érdekében Mongólia részt vett
minden regionális gazdasági és politikai együttműködésben, erejéhez mérten vállalt
feladatokat a nemzetközi békefenntartó missziókban Irakban, Afganisztánban, de
afrikai küldetésekben is. Mongólia közvetítői szerepet töltött be az észak-koreai
atomkísérletek következtében kialakult nemzetközi válság időszakábanis. Kiemelt
gazdasági és politikai partnerként tekintett az Európai Unióra, és benne olyan,
korábban a keleti blokkhoz tartozó országokra, mint Magyarország, melyhez a
rendszerváltás előtt is jelentős gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok
kötötték. A mongol külpolitika minden erőfeszítését egy jól meghatározható cél
vezérli, ez pedig az aktív nemzetközi jelenlét. Ezzel biztosítható, hogy az ország
ne válhasson ismét a lélekszámát, gazdasági erejét tekintve is óriási fölényben lévő
két szomszédos nagyhatalom játékszerévé.
Elnöki időszaka a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a külföldi befektetések
tekintetébenis fordulatot hozott. Elbegdorj második beiktatási beszédében kitért
arra, hogy bár az ország nyitott a külföldi együttműködésekre, szerződéseket
azonban csak akkor hajlandóak kötni, ha a befektetők igazodnak Mongólia érde¬
keihez. Ez a gazdasági nacionalizmus sok elemét tartalmazó új gazdaságpolitikai
irány meghirdetését jelentette. A mongol gazdaság nyitott, a gazdasági teljesítmény
jelentősen függ a külföldi befektetésektől, de elmondható, hogy a korábbi idősza¬
kokban kötött koncessziós és befektetői szerződések nem mindig voltak kedve¬
zőek Mongólia számára. A legjelentősebb kérdés természetesen a volumenükben
is meghatározó bányaipari beruházások áttekintése, újratárgyalása volt, melyek
kapcsán Elbegdorj lényegében új alapokra kívánta helyezni az együttműködést.
Az új elképzelésekre a külföldi befektetők először visszalépéssel reagáltak, ami
azonnal meglátszott az ország gazdasági teljesítményén is. Az elmaradó állami
636 SZILÁGYI 2021: 21.
178