Page 174 [174]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
ápolását, amongol kultúra megőrzését, a nomád kulturális örökség gondozásának
fontosságát a hivatalos állami retorika szintjére emelte. Vélhetően a más ázsiai
országokban jól működő , soft power" politika sikereire alapozva, megkezdte
külföldön a mongol kultúrával foglalkozó oktatási és tudományos műhelyek
rendszerének kialakítását. ?? Ezekkel a lépésekkel erős társadalmi bázist épített,
s érezhetően kihasználta, sőt némiképp talán tágította is a mongol kormányzati
rendszer által az elnöknek juttatott politikai mozgásteret.
A 2012-es parlamenti választást a korábbiaktól részben eltérő rendszerben
bonyolították. Az ezt megalapozó új választási törvény bevezette a választási
megfigyelők tisztségét, akiket társadalmi szervezetek delegálhattak. A 76 fős
parlament 48 helyére a pártok egyéni jelölteket állíthattak, míg 28 mandátumot
kompenzációs listák alapján osztottak szét. A parlament összetételét tekintve női
kvótát is bevezettek: a törvény értelmében a képviselői helyek 20%-ät a nöknek
tartották fent. A választást megelőző kampányban a mongol politikai terepet jelen¬
tősen befolyásoló államelnök pártja, a Demokrata Párt és a nevéből a , Forradalmi"
jelzőt elhagyó korábbi kormányzópárt, a Mongol Néppárt (MNP) állt szemben
egymással." A 6596-os részvételi arány mellett tartott választásokon a DP 34
parlamenti helyet szerzett, a nagy ellenfél, az MNP 26 képviselőjével szemben.
A választások eredményeként végül koalíciós kormány jött létre, mert a győztes
DP bevonta a kormányzásba az MNEPtt és a Civil Jövőt.
A 2016-os választáson 10 párt és társadalmi szervezet, összesen 498 jelöltje
mérette meg magát. A jelöltek közül 129 személy volt nő, tehát márittis megvaló¬
sult a női képviselők számára előírt 20 százalékos kvóta. A majdnem 3 100 000 főt
elérő mongol lakosság csaknem kétharmada, 2 004 048 állampolgár volt jogosult
a választásra, akiknek 72,196-a élt is választói jogával. A szám figyelemre méltó,
és bár némiképp elmarad a rendszerváltás korai időszakában mért 80-9096 körüli
részvételi arányoktól, mégis magasabb, mint a négy évvel korábbi 65,296. A növekvő
politikai aktivitást magyarázza, hogy a megelőző években elsősorban a külföldi
befektetések elmaradásának köszönhetően, a mongol gazdaság növekedése lefé¬
keződött. Bár a mongol kormány minden fórumon hangoztatta a modernizáció,
az infrastruktúra-fejlesztés szükségességét, ezt a korábbi évektől eltérő gazdasági
struktúrában kívánta megvalósítani.
A Mongóliában Ts. Elbegdorj nevével fémjelzett gazdasági nacionalizmus
olyan feltételeket támasztott a külföldi befektetőkkel szemben, amelyeket azok
vonakodtak vállalni, így a gazdaság motorját jelentő bányászati beruházások,
koncessziós tárgyalások is megtorpantak, az érezhető gazdasági nehézségek pedig
°° Ezek közül az egyik elsőt épp Budapesten, az ELTE-n nyitotta meg 2014. október 18-án
magyarországi hivatalos látogatása idején.
530 A korábbi Mongol Népi Forradalmi Párt 2010-ben változtatta (vissza) nevét Mongol Nép¬
pártra, aminek 1921-es létrejöttekor is nevezték. Jelenleg létezik Mongóliában a Mongol
Népi Forradalmi Párt is, melyet Nambariin Enkhbayar korábbi államelnök vezetésével, a
névváltoztatással egyet nem értő képviselők egy csoportja alapított 2010-ben, kiválva az
egykori utódpártból.
172