után, a közösségi közlekedés hiányosságait kihasználva, a városokban is egyre-másra
alakultak a kis, személyfuvarozással foglalkozó vállalkozások. Az adók emelése
az ő felháborodásukat váltotta ki, és érdekérvényesítő képességük miatt a tiltako¬
zások országos méreteket öltöttek. A fővárosban utcai blokádokkal akadályozták
a forgalmat, a Szühebátor téren többezres tüntetésekkel követelték az intézkedés
visszavonását, aminek következtében Ochirbat elnök megvétózta a törvényt.
Így az, hogy a korábban még ellenzékben szerveződött koalíció képtelen volt
az 1996-os választási győzelemmel élni, több okra vezethető vissza. Ezek közül
csak az egyik volt a megosztottság. A már említett ellenzéki tömörülések, pártok
sorában kétségkívül a Demokrata Párt tekinthető a legjelentősebb erőnek, de ez
atényinkább kárára, mint előnyére vált a parlamenti helyek többségét megszerző
ellenzéki koalíciónak. Az MDP a kisebb ellenzéki pártok támogatása nélkül nem
kerülhetett volna hatalomra, ugyanakkor a koalíció vezető erejeként megpróbálta
rákényszeríteni elképzeléseit támogatóira is, nem törekedett a konszenzusos meg¬
egyezésre. A belső ellentétek, amelyek inkább gazdasági, mint politikai jellegűek
voltak, hamarosan a szövetség széteséséhez vezettek. A miniszterelnök, Mendsaik¬
hani Enkhsaikhan (1955- ) két évután, 1997 áprilisában kénytelen volt lemondani,
és utóda, Ts. Elbegdorj — a későbbi mongol államelnök -— sem húzta tovább az év
végénél. A Demokrata Párt támogatottsága döntő mértékben visszaesett.
Az általános elégedetlenség eredményeképpen a következő parlamenti válasz¬
táson, 2000-ben az MNEP ismét szinte földindulásszerű győzelmet aratott. A 76
parlamenti hely közül 72-t szerzett meg. A Demokrata Unió Koalíció a parlamenti
helyek közül csupán egyet volt képes megszerezni, s az egy független képviselő
mellett egy új politikai formáció, a Mongol Demokratikus Új Szocialista Párt
(Mongoliin Ardchilsan Shine Socialist Nam) és a Civil Jövő Párt — Mongol Zöld
Pärt (Irgenii Zorig - Mongoliin Nogoon Nam) pártszövetség is csupán egy-egy
képviselőt küldhetett az új parlamentbe.
A következő választás 2004. június 27-én sajátos eredményt hozott. A De¬
mokrata Párt (DP) által vezetett koalíció?! csak megszorítani tudta az MNEFP-t,
mindkét oldal egyaránt 36-36 helyet szerzett a parlamentben. Ahhoz, hogy az
MNEP kormányt alakíthasson, az ezen a választáson feltűnt Republikánus Párt
egy képviselője, illetve a három független honatya támogatása is elengedhetetlen
volt. A választások után egy évvel került a mongol államelnöki pozícióba a Mongol
Forradalmi Párt 1997 óta regnáló elnöke, N. Enkhbayar.? A választási eredmények
alapján egyértelmű volt, hogy egyik politikai oldal sem képes egymaga biztosítani
65 ROSSABI 200$: 77.
64 Szülőföld Demokratikus Koalíció, mely a Demokrata Pártot, a Szülőföld Pártot és a Civil
Jövő Pártot foglalta magában.
°5 Nambariin Enkhbayar (1958-). A politikai változások idején már a Mongol Népi Forra¬
dalmi Párt tagja volt. Az 1992-es választások után a kulturális miniszteri pozíciót töltötte
be a Demokrata Párt 1996-os győzelméig. Ekkor egy évre pártja Központi Bizottságának
főtitkárává, majd 1997-ben elnökévé választották. Ezt a pozíciót több választási cikluson
keresztül birtokolta, míg 2005-ben elfoglalta a mongol államelnöki pozíciót.