Seite 151 [151]
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Ahogyan a fenti példából is látszik, a szocialista országok és Mongólia külkap¬
csolatait, gazdasági együttműködéseit az 1950-es évek második felétől a gazdasági,
pénzügyi, technikai és technológiai együttműködések határozták meg. Ezek a
mongol gazdasági adottságokhoz alkalmazkodva elsősorban az állattenyésztés, a
könnyűipari együttműködések, a ruhaipari és textiltermékek gyártását elősegítő
kapcsolatok voltak. Csehszlovákiával, Bulgáriával, a Német Demokratikus Köztár¬
sasággal élelmiszer- és konzervipari együttműködések jöttek létre, Csehszlovákia
és Lengyelország az építőipari fejlesztésekből vette ki a részét." A KGST-országok
közötti munkamegosztás alapján dolgozták ki a kétoldalú bilaterális együttmű¬
ködéseket.5?
Mongólia ,nyugati" kapcsolatai
Az ENSZ-csatlakozás lehetővé tette, hogy a Mongol Népköztársaság szélesítse
nemzetközi kapcsolatait, és immár a szocialista szövetségi rendszer tagjain kí¬
vül, más országokkal is kialakíthasson diplomáciai együttműködéseket. 1963¬
ban Nagy-Britanniával, Ausztriával, Finnországgal, egy évvel később Svájccal és
Svédországgal kezdődtek meg a kétoldalú kapcsolatok. 1965-ben Franciaország,
1967-ben Görögország, egy évre rá Norvégia és Dánia következett, és az évtized
vége előtt Törökország is az együttműködő partnerek közé került."
A következő évtized hozta meg a mongol-japán diplomáciai együttműködés
időszakát. Mindkét ország korábban is nyitott volt a kétoldalú kapcsolatok kiala¬
kítására, de ezt a politikai környezet nem tette lehetővé. Mongólia a Szovjetunió
szövetségeseként 1945-ben, a második világháború lezárása előtt hadba lépett
Japánnal szemben, és a diplomáciai kapcsolatok újraindításához a szovjet-japán
viszony enyhülésére is szükség volt. A kétoldalú kapcsolatok felvételéről szóló
egyezmény végül 1972. február 24-én jött létre a Mongol Népköztársaság és
Japán között. Az 1970-es évek egyébként is meghatározó korszakot jelentettek a
mongol külpolitika történetében. A Tsedenbal vezette kormányzat ekkortól tö¬
rekedett a mongol önállóság szovjet szövetségi rendszeren kívüli elismertetésére,
amihez fontos volt az egyre erősödő gazdasággal rendelkező Japán támogatása is.
A diplomáciai kapcsolatok létrehozásával Mongólia politikai, gazdasági, diplomá¬
ciai együttműködéseket tudott kialakítani Ázsia és a világ más fontos gazdasági
szereplőivel is, ami a mongol szuverenitás fontos feltétele volt már ekkor is. Ez a
gondolat később is a mongol külpolitika fontos iránymutatója lett, és a két szom¬
szédos nagyhatalmon túli diplomáciai kapcsolatok kialakításának szükségessége,
végül a rendszerváltás után vált doktrinává a mongol külügyi gondolkodásban.
A diplomáciai együttműködés kialakítása Japánnal meghatározó lépés volt,
bizonyos tekintetben unikális is, hiszen nem követte a nyugati szövetségi rend¬
551 VEROFEEV — STANEK 2021.
552 OcHIR 2004/5. kotet: 280.
553 OcHIR 2004/5. kotet: 283.
149