Page 135 [135]
OCR
NOMÁDOK A SZOCIALIZMUSBAN. MONGÓLIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN politikai alternatíva, ami a szovjetek iránti teljes elkötelezettséget kétségbe vonja. Ez megteremtette a politikai alapját annak, hogy a szovjetek által elmaradottnak tekintett mongol társadalmat milyen prioritások mentén alakítsák át. Az állam több országos programot hajtott végre annak érdekében, hogy a mongol társadalmat az előző rendszertől elszakítsa. A régi társadalmi struktúrák lebontásában az első határozott lépés a khamjilga (szolgalmi) rendszer megszüntetése volt 1922-ben. A feudális előjogok, a külföldi cégekkel szembeni tartozások eltörlése, a shav" különleges legeltetési jogainak korlátozása, határozottan javította a korábbi alávetett réteg, az aratok helyzetét. Az egykori kiváltságosok kezébenlévő vagyon kisajátítása az 1920-as évek közepén kezdődött, igazi lendületet azonban az évtized végén kapott. 1928-ban az összes állatállomány 1396-a volt még a kezükben, ez az arány a következő évtized elejére 4,590-ra csökkent." A kisajátítások második jelentős hulláma a kolostori kincstárak (jas) felszámolására indított kampány volt. Az 1930-as évek elején Mongóliában még csaknem 800 kolostor és - a korábbi években velük szemben hozott intézkedések ellenére — majdnem 80 000 láma volt, illetve több mint 7 700 kolostori kincstár. Az ezek felszámolására a kollektivizálás újabb lépcsőjeként indított kormányzati program számukat 1932-re 2 700 körülire csökkentette. "" Ahogyan a vonatkozó fejezetben láttuk, ezeknek az intézkedéseknek a kormányzat, és általában a mongol gazdaság szempontjából is inkább negatív következményei voltak. A gazdasági helyzet drämaian romlott, a nagyobb állatállománnyal rendelkező pásztorok inkább lemondtak a szaporulatról, vagy felélték állataikat, hogy elkerüljék a - Magyarországon is ismert — rendszerellenessé (kulákká) minősítés vádját, valamint a magasabb adókat. A kollektivizálás miatt elkobzott ,közös" állatállományt nem gondozták." A folyamat így ugyan politikai célját elérte, és a korábbi kiváltságosok gazdasági bázisát megszüntette, de az állam nem tudott élni a lehetőséggel. A kampány így az 1932-es lámalázadáshoz, és egy gyakorlatilag majdnem polgárháborút eredményező elégedetlenségi mozgalomhoz vezetett, vezetőit pedig hamarosan a ,baloldali elhajlás" vádja érte. Miközben ezek a modernizációnak nevezett folyamatok a mongol társadalom egy jelentős részét emancipálták, komoly gazdasági károkatis okoztak. Az új, egyenlő, osztály nélküli társadalom eléréséért tett lépések épp a mongol társadalom azon rétegei ellen irányultak, amelyek a jelentősebb gazdasági erőforrások birtokában voltak, az új elképzeléseket pedig nem sikerült hatékonyan működtetni. Ebben komoly szerepet játszott az is, hogy a mongol nomád, aki gyakorlatilag együtt él állataival, nehezen tudta azokat a közösség tulajdonaként , elképzelni". A hatékonyan gazdálkodó, gyarapodó pásztorok ebben a rendszerben hamar a társadalom perifériájára szorultak, osztályidegennek bélyegezték őket, akiknek , bűncselekmenye” az erőforrások - az állatállomány - magántulajdonként való kezelése volt. Az így vizsgálat alá vont társadalmi csoport megbüntetése a nagy politikai 509 MYADAR 2017a: 12; SANDERS 1987: 34. 510 SANDERS 1987: 34. 51 BAWDEN 1968: 312. 133
