Mélyen gyökerező nacionalizmusát azis jól bizonyítja, hogy nem félt elővenni a
pánmongol gondolatot akkor, amikor a legkisebb esély nyílt az eszme, a belső -ázsi¬
ai Nagymongol Állam - akár részbeni — megvalósítására. 1945-ben, a második
világháború lezárása után — mikor lehetőség mutatkozott arra, hogy Mongólia
jogi értelemben is elszakadhasson Kínától -, Choibalsan vetette fel a külső- és
belső-mongol területek egyesítésének ötletét. A pínmongolizmus eszméjét a 20.
század második évtizedében még a teokratikus mongol állam is zászlajára tűzte, és
-akkorjapän segitseggel - kiserletet tett amegvalösitäsära.*”' Apänmongolizmus
emlegetese ugyanakkor nem volt teljesen veszelytelen, hiszen szemben ällhatott
az esetleges szovjet elképzelésekkel, miközben a koncepciós perekben oly gyakran
negatív előjellel hivatkozott japán kapcsolatok rossz emlékétis felidézhette. Choi¬
balsan mégis tett egy próbát, igaz ezeket a terveit nem koronázta siker.
Mint korábban említettük, nem lehet megkérdőjelezni a párton belüli leszá¬
molásokban és a nagy tisztogatásban vállalt szerepét. A korszak tanúi visszaem¬
lékezéseikben mind az 1932-es polgárháború, mind az 1937-1939 közötti véres
leszámolások, vallásellenes pogrom idején egyértelműen beszámoltak Choibalsan
érintettségéről."? Ugyanakkor meglehetősen sajátos viszony fűzte magához a
buddhista valláshozis. Gyerekként anyja buddhista kolostorba adta, ami egyrészt
illeszkedett a mongol buddhizmushoz köthető társadalmi szokásrendszerhez a
20. század eleji Mongóliában. Másrészt az sem kizárható indok, hogy az anyja így
próbálta biztosítani a szegény családba született legkisebb gyermek biztos megélhe¬
tését. Choibalsan ugyan megszökött a kolostorból, mégsem szakította meg minden
kapcsolatát a buddhizmussal. 1921-ben feleségül vett egy Bolortoi nevű nőt, aki
nem csak buddhista hívő volt, de varrónőkéntis a bogd gegeen szolgálatában állt."
Bár Choibalsan szenvedélyes vadász volt - és életében természetesen nem követte
a buddhizmus világiakra vonatkozó előírásait sem -, mégis egy buddhista oltárt
is tartott a házában. A nagy tisztogatás éveiben ugyan semmilyen módon nem
korlátozta az őrjöngő pusztítást, de korábbi feleségét, Bolortoit és annak akkori
szeretőjét, egy tibeti származású férfit igyekezett megóvni a pusztulástól. Kérdés,
hogy ezt a lépését mennyire motiválta az egyházhoz való viszonya, és mennyiben
játszott közre ebben pusztán egykori feleségével való kapcsolata.
Choibalsan, 1952-ben bekövetkezett haláláig a hatalom egyedüli birtokosaként
vezette Mongóliát. Ez az az időszak, mikor személye körül fokozatosan egy sztálini
típusi vezérkultusz alakult ki. Megítélése egészen a rendszerváltásig nem válto¬
zott jelentős mértékben. Az 1956-os XX. szovjet pártkongresszust és a hruscsovi
reformokat követő enyhülés ugyan Mongóliában is éreztette hatását, de ez kevés
volt ahhoz, hogy Choibalsan szerepét érdemben felülvizsgálják az 1920-1930-as
évek mongóliai belpolitikai eseményei tekintetében.
Bár Choibalsan határozottan sosem kérdőjelezte meg az északi szomszéd befo¬
lyását, egyes gesztusai érzékeltették önállóságát is. Ezekközül a legmeghatározóbb,