Seite 124 [124]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
már egyértelműen az önálló Mongólia létrehozásának tervét jelentette, és azt,
hogy a szovjetek hajlandóak felrúgni az 1924-es szovjet-kínai szerződés mongol
területekre vonatkozó megállapodásait. A Kuomintang-kormányzatnak nem ma¬
radtak érvei — és ereje — a mongolok elszakadásának megakadályozására, amiért
ekkor már a mongol vezetés is minden erejét latba vetve lobbizott. Choibalsan,
a mongol kormányzat - addigra már - teljhatalmú vezetője, júliusban tárgyalt a
szovjetekkel a kérdés rendezéséről."
Miután a kínaiak beletörődtek a mongoloklassan elkerülhetetlenné váló elsza¬
kadásába, igyekeztek legalább a terület határait saját elképzeléseik szerint — mint
kiderült, sikertelenül — meghatározni. Erről tárgyalt Sztálin és a Kuomintang új
külügyminisztere augusztus 10-én."" A megállapodást négy nappal később alá
is írták.
Ezek után a kínai fél egyetlen kérése az volt, hogy a mongolok népszavazáson
nyilvánítsanak véleményt az elszakadásról. Az 1945. október 20-án megtartott
népszavazás"! a függetlenség és a Kínától való elszakadás mellett döntött."
A referendumot megelőző masszív állami propaganda elérte célját, egyetlen ellen¬
szavazat sem érkezett, így már minden feltétel teljesült, amit a diplomácia megkö¬
vetelt. A 487 409 választópolgár között jelentős számban voltak írástudatlanok,
akik ujjlenyomatukkal jelölték szavazatukat." A század közepi Mongólia sajátos,
átmeneti kulturális helyzetét jól példázza, hogy a szavazólapok, illetve a szavazást
megelőző kampány során a plakátokon" egyarán használták a klasszikus mongol
és a cirill írásrendszert is, sőt ahagyományos állami jelkép, a sovombo írás kezdő
jele mellett megjelentek új, a szocialista Mongólia jelképrendszerébe illeszkedő —
ötägü csillag, lovas päsztor a botospänyväval - motivumok is. AKuomintang-kor¬
mányzat 1946. január 5-én ismerte el a független Mongóliát, mely a mai Mongol
Köztársaság jogelődje volt."
1946 februárjábanimmár egy független állam vezetőjeként utazhatott Choibal¬
san Moszkvába, ahol 27-én megtörtént a két ország közötti barátsági és kölcsönös
segítségnyújtási szerződés aláírása." A szovjetek előbb titkos tárgyalásokon,
19 1945. július 4-én este találkozott Moszkvában V. M. Molotovval, Sztálin 5-én fogadta a
Kremlben.
10 Az egyetlen jelentősebb kérdést e tekintetben a délnyugat-mongóliai Altaj-vidék jelentette.
Ez a terület 1911-ben még a teokratikus államhoz tartozott, az 1921-es forradalom idején
azonban Xinjianghoz csatolták. Az 1940-es szovjet térképeken a terület nagyjából 215 000
négyzetkilométeres része ismét a Mongol Népköztársaság területeként szerepelt, amit a
kínaiak a tárgyalásokon végül elfogadtak. BATBAYAR 2006: 270.
181 BAABAR 1999: 411-412.
152 OCHIR 2004/5. kötet: 255-256.
18 DILLION 2020: 104.
184 Az illusztrációk miatt is érdekes összefoglaló: https://gogo.mn/r/3xj73?fbclid-IwAR3b¬
m36LrNyQCCp8W3l-ksIGTILBhioCgDg3KEFCmGSxzUUDCYk-eW VfChw (utolsé
megtekintés: 2022. 08. 21.)
155 1945. február 13-án a hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétel is megtörtént a mongolok és a
köztársasági Kína között.
486 OcHIR 2004/5. kötet: 257.
122