Page 117 [117]
A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG
tárgyalássorozatot generált a két nagyhatalom között, "" amelynek látszólagos
célja a közvetlen mongol-mandzsukuó határ kialakítása volt. A valódi indokot
azonban az szolgáltatta, hogy a szovjet vezetés a mongol területet ütközőzóna¬
ként használva, próbálta távol tartani magától a japán haderőt. Ezzel együtt elemi
érdekük volt az is, hogy kelet-ázsiai riválisuk ne jusson hozzá a jelentős mongol
ipari nyersanyagkészlethez. A szembenálló felek 1935 őszén és 1936 októberében,
illetve 1937 júniusában is tárgyalóasztalhoz ültek a mongol-mandzsukuó határ
vitatott kérdéseinek tisztázására, de érdemi előrelépés nem történt az ügyben."
A Mongólia keleti határán kialakult feszültségnek és a japánok szándékainak az
1930-as évek közepétől egyértelmű jelei voltak. A korabeli japán sajtó is többször
közölt híreket a japán bábállam és Mongólia határain folyó csapatösszevonásokról,
illetve a japán kormányzati elképzelésekről is." Dornod aimag keleti határai men¬
tén, 1935-től gyakorlatilag folyamatosan jelentősebb japán haderő állomásozott,
akik tesztelték a mongolok és szovjet szövetségeseik tűrőképességét.
A mongolok számára nyilvánvaló volt, hogy szovjet segítség nélkül képtelenek
ellenállni a japán nyomásnak. A probléma megoldására azonban alapvetően más
elképzeléseik voltak, mint szövetségesüknek, hiszen szerették volna megőrizni
- látszólagos — önállóságukat. Ez jelentős politikai konfliktustis okozott az akkori
mongol vezetés és Sztálin között, ami — ahogyan fentebb már jeleztük — végiil Szta¬
lin politikai győzelmével és az akkori mongol miniszterelnök, P. Genden, illetve
a mongol honvédelmi miniszter, G. Demid halálával végződött," és Choibalsan
teljes politikai egyeduralmát hozta."
1939 májusában mongolterületen vívták meg a második világháború első jelen¬
tősebb távol-keleti csatáját a Szovjetunió és Japán között, bár ennek előzményeként,
egy évvel korábban a Vörös Hadsereg és a japánok már összecsaptak a Haszán-tó
vidékén,** ahol a szovjet győzelem egyértelművé tette, hogy Japánnak komoly
144 1933-1937 között összesen három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz Mongólia és Man¬
dzsukuó képviselői. A tárgyalásokon való részvétel nem jelentett túl jó óment a mongol
képviselőknek, mert közülük nem sokan élték túl az 1937-es tisztogatást. BATBAYAR — GOM¬
BOSÜREN 2004.
145 BATBAYAR 2006: 190-191.
ZAANKHÜÜ - ALTANTESTESEG 2014: 346.
+7 BAABAR 1996: 449-450.
Genden és Demid 1935. december 30. és 1936. január 7-e között tárgyalt Sztálinnal a mongol
haderő megerősítéséről. Sztálin a Vörös Hadsereg alakulatainak azonnali Mongóliába rendelé¬
sét akarta, a mongolok viszont csak kiképzőket és fegyvereket kértek. Borkova 1999: 112-113.
Demid véletlenül aztis kijelentette, hogy Mongólia a piacgazdaság keretein belül fejlődik, és
kulturális, oktatási segítséget is kér, hiszen nem háború, hanem békeidő van. Felvetették a
javaslatot egy szovjet-mongol kölcsönös segítségnyújtási és megnemtámadási egyezmény
megkötésére, amit Sztálin elutasított. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy a kialakult
állapotról Genden az amerikai médiánakis nyilatkozott. BATBAYAR — GOMBOSÜREN 2004:
53-55. Gendent egy hónappal később felmentették, Demid alig egy évvel élte túl a vitát.
Az esemény Changkufeng incidenskent (japan 5 Sx 233 (F) is ismert, és 1938. julius 29. és
augusztus 11. között zajlott.
44
©
115