A FORRADALOMTÓL A FÜGGETLENSÉG ELISMERTETÉSÉIG
a pekingi japán misszió vezetője tájékoztatta a japán külügyminisztert a szovjetek
mongóliai kivonulásáról.""? A változás a japánok diplomáciai offenzívájának erő¬
södését hozta, a fegyveres konfliktus — mint később látni fogjuk — a következő
évtizedre maradt."" A század húszas-harmincas éveiben ismétlődő japán próbál¬
kozások azonban kudarcot vallottak. Eredményük pusztán az volt, hogy 1937-re a
japán intervenció veszélyére hivatkozva, a szovjet Vörös Hadsereg jelenléte újból
meghatározóvá vált a Mongol Népköztársaság területén. Ebben a helyzetben az
ország Kínától való függetlenségének elismertetése már pusztán formalitássá vált,
és alapvetően a szovjet kormányzat elképzeléseitől függött.
AZ ÚJ HATALMI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA
Miután az új alkotmány és államforma bevezetésével a párton belüli konfliktusok
egyelőre nyugvópontra jutottak, megkezdődhetett az új állam konszolidációja.
Ebben komoly problémát jelentett, hogy a jogrendszer még fejletlen volt, nem
sikerült az új politikai körülményekhez, kormányzati elképzelésekhez gyorsan
adaptálni. Az 1925-ben megkezdődött bírósági reformot két év alatt sem sikerült
teljesen megvalósítani, bár kétségkívül történtek előrelépések. Megalakult a leg¬
felsőbb bíróság, a közigazgatás fontosabb szintjein, az aimagokban (megyék) és a
kisebb közigazgatási egységekben létrehozták a törvénykezés helyi intézményeit."
Továbbra is fontos feladat volt a kereskedelmi hálózatok állami ellenőrzés alá
vonása. Mongóliában a helyi kereskedőkön kívül, a mandzsu fennhatóság alatt
meghatározó szerephez jutottak a kínai kereskedőkis, illetve az orosz kereskedelmi
konzulátus megnyitásától kezdve, egyre jelentősebbé vált az orosz kolónia szerepe
is. Sajátos módon, etnikai" közösségek, útvonalak" mentén szerveződött a helyi és
a nemzetközi kereskedelemis, amit a népi kormány igyekezett a befolyása alá vonni.
1925-ben a gazdaság modernizálásában fontos lépés volt a saját nemzeti valuta,
illetve az aranystandard bevezetése. Mongóliában a mandzsu fennhatóság idején
a Kínában is használt ezüst alapú elszámolás honosodott meg." Az adókat lan
alapján számították, illetve állapították meg. Miközben a 20. század elején tíznél
is több fizetőeszköz volt forgalomban Mongóliában, az elszámolás alapja ez a kínai
eredetű mértékegység maradt. Az aranyat nem tekintették az általános pénzforga¬
lom részének, így az új elszámolási rendszer bevezetése nem voltzökkenőmentes.""
Ugyanakkor ez a lépés elengedhetetlen volt annak érdekében, hogy Mongóliát
jobban lehessen integrálni a nemzetközi - illetve elsősorban a Szovjetunión ke¬
resztül zajló -— kereskedelembe. 1928. április elsejével vált a mongol tugrik (tögrög)
372 BATBAYAR 2006: 257.
3% MARCH 1996: 213-214.
34 Morozova 2009: 46.
375 A pénz, ,möngö" elnevezése is erre utal, ami szó szerint ezüstöt jelent.
376 MOROZOVA 2009: 48.