Oldal 76 [76]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
vember 3-án írták?" alá a fővárosban?" azt az orosz-mongol megállapodást, amely
az 1921-es mongol forradalomig meghatározta a két ország viszonyát. A szerződés
érezhetően nem két egyenjogú fél megállapodását rögzíti." Oroszország minden
kérdés tekintetében rákényszerítette akaratát Mongóliára. Ezzel a szerződéssel
kézzelfoghatóvá tette az 1907-es japán-orosz szerződésben foglalt megegyezést,
ami a belső- és kelet-ázsiai területek befolyási övezetekre való felosztásáról szólt."
Az orosz diplomáciának gyakorlatilag az összes tervét sikerült megvalósítania.
Rögzítették a két ország határait, vállalták, hogy segítik a mongol kormány auto¬
nómiára való törekvéseinek beteljesülését, segítséget nyújtanak a fegyveres erők
felállításához. Elérte, hogy Mongóliával, illetve a térséggel kapcsolatban semmilyen
kérdésben ne születhessen döntés az orosz kormány megkerülésével. Ugyanakkor
a térségben érdekelt nagyhatalmaknak - a briteknek, japánoknak - jelezte azt is,
hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat a kínai kormány elismeri, az oroszok
nem fogják ellenezni Kína mongol területek feletti területi fennhatóságát."
Az autonómia rögzítése, az 1913-as orosz-kínai
és az 1915-ös kjahtai egyezmény
Az 1911-benkikiáltott és önmagát önálló entitásként meghatározó új mongol állam
nemzetközi elismertetését célzó kormányzati erőfeszítéseket, az 1915-benlétrejött
orosz-kínai-mongol háromoldalú egyezmény aláírása zárta le. Kétségtelen, hogy
az ország nemzetközi státusát rögzítő szerződések között ez a legfontosabb, hiszen
mindhárom, a kérdésben közvetlenül érintett fél aláírta, ugyanakkor ez csak a
kétoldalú tárgyalások során korábban kialakult helyzet véglegesítése volt. A mon¬
gol kormánynak az önállóság kivívásával és annak elfogadtatásával kapcsolatos
törekvései már korábban kudarcot vallottak, és az 1913-ban aláírt orosz-kínai
egyezmény?" volt az, ami lezárta az ezzel kapcsolatos vitákat. Bár ez a tény talán
a mongol diplomácia súlytalanságát és tehetetlenségét sugallja, de be kelllátnunk,
hogy Khanddorj szakadatlan próbálkozásai ellenére a kérdés nem azoknál a tárgya¬
lóasztaloknál dőlt el, ahol Mongólia képviselői is helyet foglaltak. Az 1905-ben aláírt
orosz-japän békeszerződés és annak háromszorismételt (1907, 1910, 1912) titkos
megerősítése?" után, a Külső-Mongólia nemzetközi státusának meghatározását
célzó egyezkedés irányítása nyilvánvalóan a cári diplomácia kezében volt. Annak
ellenére, hogy 1911-ben a mongolok fordultak a cári udvarhoz, 1913 végére, 1914
272 A szakirodalom megegyezik a szerződés datálásában, de Bor említ egy 1912. október 21-én
Khüreeben aláírt jegyzőkönyvet is, ami többek között az ország nevének megváltoztatását
- Ar Mongol (Külső-Mongólia) helyett Mongol Uls (Mongólia) - is rögziti.
25 YASKINA 2007: 38.
74 BATSAIKHAN 2008: 312-317. A szerzödes angol nyelvü szöveget közli: BELL 1992: 304-305.
25 MEI-HUA 1999: 29.
276 SANJMYATAV 1991: 7.
77 YASKINA 2007: 40-41.
28 BATSAIKHAN 2002: 77.
74