Oldal 73 [73]
A TEOKRATIKUS MONGOL ÁLLAM IDŐSZAKA
KÍSÉRLETEK AZ ORSZÁG NEMZETKÖZI ELISMERTETÉSÉRE
A teokratikus kormány külpolitikája és az 1912-es orosz-mongol szerződés
A modern mongol állam kialakulásának utolsó fejezete a Cing-dinasztia hatalmá¬
nak összeomlása után, a magát immár függetlennek tekintő Teokratikus Mongol
Állam körül kialakult diplomáciai viták időszakában vette kezdetét. A folyamat
közvetlenül a függetlenség kikiáltása után kezdődött, amikor a teokratikus kor¬
mányzat lépéseket tett annak érdekében, hogy létét a külföld vezető hatalmaival
elismertetve kiszabaduljon szomszédjai harapófogójából. Ezt a törekvést azonban
nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. A formálódó új államnak egyetlen
jelentősebb hatalom sem szentelt elég figyelmet, így a bogd és a kormányzat
politikai mozgástere jelentősen leszűkült. Az ország területi integritását pusztán
szomszédjaival kötött politikai alkui biztosíthatták volna, ahogy azt — évtizedes
küzdelmek után — Mongólia későbbi függetlenné válása is bizonyítja.
Az új mongol kormányzatban a külügyek irányítója a korábban megismert
Khanddorj volt. Ő tette a legnagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy
a független mongol állam szempontjából legfontosabb külpolitikai kérdést, az
állam nemzetközi elismertetését el tudják érni."". Az újonnan kikiáltott — magát
függetlennek tekintő — önálló Mongólia külpolitikája elsősorban a Kínától való
teljes elszakadást célozta, lehetőleg úgy, hogy az önállóságot az északi szomszéd
Oroszország is maradéktalanul tiszteletben tartsa. E törekvést azonban nem ko¬
ronázta siker. A függetlenség kikiáltása és abogd gegeen trónra emelése után alig
egy évvel már körvonalazódtak a kudarc lehetőségei. Mongólia 1911-ben nagyon
rossz gazdasági helyzetben volt, és kiszolgáltatottságát Oroszország azonnal ki¬
használta: óvatos manőverezésbe kezdett annak érdekében, hogy úgy szerezzen
stabilabb mongóliai pozíciókat, hogy közben az új kínai kormányzattal se romoljon
meg a viszonya.
Az 1911 őszi mongóliai változások hatására, a környező országokban élő mongol
nyelvű népesség soraiban újult erővel lobbant fel az anyaországhoz való csatlakozás
vágya. Mivel Oroszországnak Dél-Szibéria burjátok lakta vidékeitől eltekintve
nagyobb, mongolok lakta területei nem voltak, ezért értelemszerűen a Kínában
élő mongol nyelvű lakosság soraiban kialakult függetlenségi, illetve csatlakozási
mozgalom bírt nagyobb jelentőséggel a térségben bekövetkező változások szem¬
pontjából.
1912. január elején a kínai Barga területen" robbant ki felkelés a kínaiak ellen.
A terület mongol pásztorai lázadtak fel, hogy csatlakozzanak az anyaországhoz.
357 Már jóval 1911-et megelőzően folytatott tárgyalásokat az oroszokkal az esetleges mongol
függetlenséggel kapcsolatos álláspontjukról. BATSAIKHAN 2008: 4-9.
258 YASKINA 2007: 34-36.
259 A Barga terület a Khulun Buir fennsíkon található, északkeletre nyúlik az Argun folyó, és
a Nagy Hinggan hegység nyugati része között. A mai Belső-Mongol Autonóm Tartomány
része, és földrajzi értelemben kapcsolatban áll a mongol sztyeppével. Az itt élő különböző
71