Seite 39 [39]
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN
A háború következtében Japán közvetlen szomszédságba került Külső-Mongóliával,
és mindent megtett annak érdekében, hogy megszilárdítsa mind gazdasági, mind
politikai befolyását ebben az országbanis. Bár a 20. század legelejének eseményei
még nem eredményeztek közvetlen japán jelenlétet az ázsiai szárazföld belsejében,
a szigetország 1905 után mondhatni ugrásra készen várakozott a határon, hogy
Kína legkisebb gyengeségének jelére befolyása alá vonhassa a mongol területeket
is. A század első évtizedeiben azonban több, ezt célzó próbálkozása is kudarcba
fulladt, és ez nagyban a cári orosz kormány lépéseinek volt köszönhető.
A MONGÓLIAI OROSZ BEFOLYÁS KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI
A mandzsu kor utáni Mongólia talpra állása, az új államrendszer megszilárdulása
és a független mongol állam nemzetközi megítélése szempontjából, alapvető jelen¬
tőséggel bírt a cári orosz kormány állásfoglalása. Oroszország már a 19. században
szorosabb kapcsolatokat alakított ki Mongóliával, de ez akkor még korántsem
politikai, hanem inkább gazdasági jellegű volt." Ebben az időben a Mandzsu
Birodalom még meglehetősen szilárd lábakon állt, és az orosz politikában sem volt
meghatározó a mongóliai orientáció. A kereskedelmi kapcsolatok felvételét pusztán
a szomszéd viszony kialakulásának, a szibériai hódítások egyenes következményé¬
nek kell tekintenünk, amiben szerepet játszott az is, hogy a szibériai területeken
megtermelt áruk számára könnyen elérhető felvevőpiacot jelenthetett Mongólia.
A 20. század elejére Kínában az erős központi hatalom hiányának következté¬
ben egyre erőteljesebbé vált az elégedetlenség, és aromló gazdasági körülmények
kialakulásáértis sokan az országban tartózkodó jelentős számú külföldit hibáztat¬
ták. Ennek következtében robbant ki az 1900-as kinai ,, bokszerlazadas”,'** mely
jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy az idegen hatalmak újra rávethessék magukat
az országra. Az intervenciós csapatok jelentős részét az oroszok alkották, akik az
1901-es - a lázadást lezáró és a megtorlást legitimáló — szerződés aláírása után is
az országban maradtak. A beavatkozás utáni osztozkodás sem tudta elejét venni
annak, hogy Japán és a cári Oroszország között a viszony ne romoljon tovább. 1903
májusában Kuropatkin orosz hadügyminiszter, miután Mandzsúriában meggyő¬
ződött a vasútvonal építésének eredményeiről és szemlét tartott a kelet-ázsiai orosz
haderő fölött, Japánba utazott. Látogatásának célja a két ország közötti meglehe¬
tősen megromlott viszony rendezése volt, azonban nem járt sikerrel. Visszatérése
35 1860-ban a máraddigis meglévő árucsere-forgalom fokozása érdekében, illetve, hogy az orosz,
elsősorban Dél-Szibériából származó kereskedők pozícióit javítsák a kínai vetélytársaikkal
szemben, kereskedelmi konzulátust nyitottak Urgában.
538 Alázadástkirobbantó titkos társaság neve , békét és igazságot teremtő ököl". Innen származik
a felkelők angol elnevezése.
37