Page 37 [37]
VERSENY ÁZSIA ÚJRAFELOSZTÁSÁÉRT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN
kötöttek egy keleti vasútvonal építéséről," ami Mandzsúrián áthaladva Vlagyi¬
vosztokig vezetett volna."
Emellett az orosz diplomácia a koreai kapcsolatait is a japánok meggyengítésére
próbálta kihasználni. Az 1896-ban a japánok ellen kirobbant koreai ellenállásban
a császárné ugyan életét vesztette, de partizánharc bontakozott ki a megszállók
ellen. Koreai oroszbarát miniszterek egy csoportja az ottani orosz misszió épüle¬
tébe menekítette a császárt, aki a japánok elleni ellenállásra szólította fel a népet.
A cári kormányzat azonban ekkor még nem merészkedett túl messzire. " 1896-ban
ajapánokkalkét egyezménytis aláírt a két fél Koreai-félszigeten szerzett , egyenlő
jogairól". "A kialakult helyzet azonban egyértelművé tette, hogy az orosz-japán
szembenállás háborúval fenyeget, csak a fegyveres konfliktus kitörésének időpontja
volt kérdéses. Japán nagyon céltudatosan készült a háborúra, és Oroszország az
adott pillanatban - vesztére — felvette a felé dobott kesztyűt.
A pillanatnyi status guót ugyan még rögzítették az 1896-ban, Szöulban aláírt
orosz-japán szerződéssel, mely kimondta, hogy az addig japán fennhatóság alatt
álló Koreában az orosz misszió kisebb jogosítványokat szerzett." A. Ny. Kuropat¬
kin tábornok a következőket mondta: , Az uralkodó grandiózus terveket forgat a
fejében. Meg akarja szerezni Oroszországnak Mandzsúriát, hozzá akarja csatolni
Koreát. Arra vágyik, hogy Tibetet is hatalmába kerítse."
Oroszország a Kínával kötött szerződés"? alapján - melynek tető alá hozásában
nagy szerepet játszott a kenőpénz — 25 évre bérbe vette a Liaotung-félszigetet"?" és a
koncessziós vasúttársaság jogosultságát kiterjesztette a Port Arthur kikötőig vezető
szakaszra is. A vasútépítés ürügyén az orosz diplomácia folyamatosan próbálkozott
a mind előnyösebb pozíciók megszerzésével. Az 1900-as év elején újabb politikai
vihart kavart, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak a koreai kormánnyal a félszigeten
létrehozandó orosz kikötő és szénállomás ügyében. Ez súlyosan sértette a japán és
"7 A Kínának nyújtott kölcsön fejében az oroszok hozzájutottak a mandzsúriai vasútépítési
koncesszióhoz és a beruházáshozlétrehozták a Kelet-Kínai Vasúttársaságot. A koncesszióval
együtt a cári kormányzat közvetve a térség igazgatásának jogát is megszerezte, amellyel a
háta mögött két évvel később, akaratát Kínára kényszerítve bérbe vette Port Arthur és Talien
kikötőjét, és megépítették az ide vezető dél-mandzsúriai vasutat. SALGÓ — BALOGH 1980:
91-92.
18 MARCH 1996: 156; LINCOLN 1994: 244.
1 A korábban már idézett Szergej Vitte, visszaemlékezéseiben egyértelműen a Japánnal való
fegyveres konfliktus elkerülése mellett tette le a voksot. , Mély meggyőződésem, hogy ha
nem oldjuk meg békés úton, kölcsönös engedményekkel félreértéseinket Japánnal, akkor nem
csak a fegyveres összeütközés állandó veszélyével kell szembenéznünk, hanem képtelenek
leszünk stabilizálni kapcsolatunkat Kínával is. [...] Ha választani kell két rossz között, a
fegyveres konfliktust Japánnal, vagy Korea feladását, akkor én gondolkodás nélkül a máso¬
dikat választanám." CSoMA 2010: §7.
A szöuli memorandumot és a moszkvai jegyzőkönyvet.
BI MARCH 1996: 175-177.
2 HELLER 1996: 579.
45 Lásd fentebb az 1896-os titkos orosz-kínai megállapodást.
74 Dr. SZAMUELY 1962: 316-317.
120
35