Oldal 19 [19]
MONGOLOK A PREMODERN KORBAN
nak elismerését. Felszólította, hogy ne küldje seregeit a határon túlra, ne kerüljön
konfliktusba se a déli mongolokkal, se a Ming-dinasztiával. Kinyilvánította, hogy
ő az egyetlen, akinek jogában áll a nagykánitrón elfoglalása. A kínai diplomácia is
abban reménykedett, hogy a csahar kán képes lesz útját állni amandzsu hódításnak
— hiszen saját seregeire nem számíthatott, mivel a mandzsuk teljesen visszaszori¬
tották őket a Liaotung-félszigethez közel eső területekről.?
1620 februárjában delegáció vitte Nurhacsi válaszát a csahar kánhoz.?" A man¬
dzsu uralkodó a mongol és a mandzsu kulturális, történeti hagyományok hasonló¬
ságaira hivatkozva próbálta elkerülni a nyílt összeütközést, ugyanakkor egyértel¬
művé tette, hogy nem ismeri el Ligdan jogát a káni trónra. Feltette neki a kérdést,
vajon mit jelenthet a nagykáni titulus, ha maguk a csaharok is kínai fennhatóság
alatt élnek. A követség nem enyhítette, inkább csak elmélyítette az ellentéteket
a mandzsu és a mongol kán között. Ligdan feltételezése szerint riválisa halogató
taktikája csak azt célozta, hogy amíg őt leköti a Mingek elleni harc, a mandzsu kán
felkészülhessen ellene. A mandzsu követek kivégeztetésével egyértelművé tette,
hogy lehetetlen az ellentétek diplomáciai úton történő rendezése.
A közvetlen fegyveres konfliktus azonban még váratott magára. A mandzsu
seregek 1621-ben ugyan komoly győzelmet arattak a kínaiakon, a Ming-dinasztia
seregét visszaszorították Shanhaiguanba, de nem törtek tovább déli irányba."
A kínaiak e vereséget követően formális szerződést kötöttek Ligdannal, amely
1621-1628 között volt érvényben." Ez a szerződés többek között gazdasági elő¬
nyökkelis járt a csahar kán számára, hiszen hét év alatt a kínai határvédelmi egység
számára mintegy 52 000 lovat adtak el, amiért 320 000 lan ezüst vételárat kaptak."
A helyzetet azonban nehezítette, hogy a következő években további déli-mon¬
golkánok hódoltak be a mandzsu uralkodónak. 1626-ban meghalt Nurhacsi. Fia,
Abahai (Hong Taiji, vagy Huang Taiji, Tianzong uralk. 1626-1643) apja politikajat
követve tovább folytatta az offenzívát Ligdan ellen, és amongol kánok megosztásával
egyre jelentősebb sikereket ért el a csahar kán ellen. Abahai az 1630-as évek elejére
fokozatosan defenzívába kényszerítette ellenfelét, aki apránként kénytelen volt a
Kukunor vidékéig hátrálni, ahol végül 1634-ben betegség következtében életét
vesztette. Halálával az utolsó jelentős akadály is elhárult az elől, hogy amandzsuk
deklarálják fennhatóságukat a déli-mongol területek felett. 1636. majus S-én az
Abahaiáltal összehívott kurultájon 49 déli-mongol kán fogadott hűséget a mandzsu
uralkodónak, aki hivatalosan is kinyilvánította új dinasztiája - Nagy Oing (Da Qing
1636/1644-1911) - létrehozását. Annak érdekében, hogy a mongol kánok feletti
uralmát formális címmel is megerősítse, felvette a bogd (szent) kán címet, mely a
25 ERMACHENKO 1974: 33.
2° DUMAN 1977: 130.
7 A mmandzsuk ekkor alapították Mukdent, amit 1621-től Nurhacsi fővárosává tett. CROSSLEY
1997: 32.
28 BERGHOLZ 1993: 162.
3 CHIMITDORZHIEV 1974: 11.
17