Oldal 18 [18]
KÁNSÁGTÓL A KÖZTÁRSASÁGIG
Ez a korábbi időszakban elsősorban a békés kapcsolattartást, a szövetségkötés
lehetőségének keresését jelentette, hiszen a központi- (halha) és a déli-mongol
területek kánjai között is voltak olyanok, akik egy esetleges mandzsu szövetség
kialakítására törekedtek. Az 1600-as évek elején a mandzsuk szoros kapcsolatot
tartottak a halha mongolokkal:" 1605-ben, 1606-ban és 1607-ben három követséget
is vezettek a mongolok Nurhacsi udvarába, sőt kölcsönös házasságkötésekkel is
biztosították az együttműködést a két hatalom képviselői között."
1612-ben egy horcsin előkelő, Mingan egyik lányát a mandzsu uralkodónak
ajánlotta feleségül, ezzel próbálta szorosabbra vonni a mandzsukkal kötött szö¬
vetségét." Nem ez volt az első eset, mikor a felek házasságkötéssel biztosították
egymást kölcsönös jó szándékukról, hiszen a belső-ázsiai és a kínai történelemben
is számos példát találunk hasonló esetekre. Az uralkodók kedvelt politikai eszköze
volt ez a szövetségek megerősítésére, amit aztán a nomádok és később a mandzsuk
is átvettek és tökélyre fejlesztettek. A korszak történetét feldolgozó korabeli művek
számos esetben említik, hogy a mandzsu előkelők lányait mongol kánokhoz adták
feleségül."
A mandzsuk déli irányba történő terjeszkedésének kézenfekvő következménye
volt, hogy előbb-utóbb konfliktusba kerültek a déli-mongol területek kánjaival.
Ráadásul a határozottabb mandzsu előretörés épp arra az időszakra esett, amikor
a csahar-mongol Ligdan (uralk. 1603-1634) sajät fennhatösäga alatt megpröbälta
egyesíteni a déli-mongol területeket, és a mongol hagyományokra hivatkozva,
egyértelműen a nagykáni pozíció megszerzése volt a célja.? A mandzsuk feltű¬
nésekor a mongol előkelők álláspontja nem volt egységes. Egy részük üdvözölte a
mandzsukat, hiszen a Mingek vezette Kínából fenyegető veszéllyel, illetve Ligdan
központosítási törekvéseivel szembeni támogatójukat látták bennük. Mások viszont,
felismerve a mandzsuk valódi szándékát, mint betolakodókra tekintettek rájuk.
Így egy a mmandzsukkal szemben álló mongol szövetség is kibontakozni látszott,
amelyben a déli-mongolok egyes vezetői mellett a Góbitól északra eső területek
halha kánjainak képviselői is megjelentek. Az egymásnak feszülő érdekellentétek,
az önállóság különböző értelmezései miatt, a mongol területek képtelenek voltak
egységesen fellépni a határokon megjelenő új hódítóval szemben, és ez a szétta¬
goltság hosszú távon a valódi függetlenség elvesztéséhez vezetett."
1619. november 12-én"! Ligdan követei megérkeztek a mandzsu udvarba, és
átadták Nurhacsinak a kán üzenetét, melyet határozott nemtetszés fogadott. Akán
kijelentette, hogy ő, mint csahar nagykán elvárja a mandzsu uralkodótól hatalmá¬
18 NaRAN 2009: 19-28.
9% ERMACHENKO 1974; DUMAN 1974: 23-25; BERGHOLZ 1993: 155.
20 NARAN 2009: 19-28.
A Hong taiji (Abahai 1592-1643), a Oing-dinasztia alapítója, tizennégy lánya közül kilencet
mongol előkelőkhöz adtak feleségül, ésa mandzsu uralkodócsaládba is számos mongol nemes
lánya érkezett. VEIT 1990: 180.
2 CROSSLEY 1997: 77-78.
23 ELVERSKOG 2006: 25-29.
4 BERGHOLZ 1993: 159; DUMAN 1977: 129.
16