Page 118 [118]
OCR
V. KONKLÚZIÓ RÉGI TÖRTÉNETEK MODERN KÖNTÖSBEN A könyv keretében kísérletet tettünk arra, hogy a populáris kultúra különböző műfajainak vizsgálatán keresztül képet alkossunk arról, hogy a hinduizmus és a média milyen kapcsolatban állt és állegymássala 20-21. század fordulóján. Először kitekintettünk az indiai kultúrát évezredek óta meghatározó nagy metanarratívákra, eposzokra és legendákra, amelyek a mai napig befolyásolják a hindu emberek önképét és az indiai társadalom valós vagy kívánt állapotáról alkotott elképzeléseit. Ezt követően megvizsgáltunk egyéb mitológiai szereplők ábrázolásmódját, akik gyakran eltávolodnak az eredeti háttértörténetüktől, de fontos társadalmi mondanivalóval rendelkeznek az új kontextusban. Végül a politika, hinduizmus és média összefonódását vizsgáltuk meg, amely bár nem most kezdődött, napjainkban talán mindennél fontosabb szerepet tölt be az indiai nemzet önmagáról való gondolkodásában. A politikai hinduizmus ideológiáját támogató kulturális termékek, legyen szó zenéről, filmekről vagy akár közösségimédia-hírekről, soha nem látott tömegekhez jutnak el a modern technológia és tömegkommunikáció eszközeinek segítségével. A Ramayana-sorozat, később pedig a történelmi filmek és a közösségi médián terjedő hindutva-tartalmak kapcsán megfigyelhettük, hogy a hinduizmussal kapcsolatos történetek reprezentációja és elérése folyamatosan növekszik az 1990-es évek óta. Az elmúlt évek szédítő sebességű digitalizációja, az olcsó internet és a hinduizmushoz kapcsolódó tartalmak mennyiségének növekedése révén egyszerre, sokkal több ember fogyaszthatja ugyanazt a narratívát. Szantósi Má kultuszának elterjedése vagy a hindu ünnepek bollywoodiasodása mind ékes bizonyítékai ennek a folyamatnak. A tömegmédiában rejlő politikai potenciált a Ramayana-sorozat példáján keresztül is megfigyelhettük, amely azon kívül, hogy egyszerre gazdagította a megannyi Rámájana-verziót, egyfajta standardizációhoz is vezetett és leszűkítette a társadalmilag elfogadott Rámájana-feldolgozások körét. Természetesen a mitológiai történetek megis változnak a médiumokkal történő interakció hatására, új műfajok is jelennek meg. A hagyományos vallásos dalok, a bhadzsanok mellett például megjelent a hindutva pop, amely a vallásos hagyományokra építve propagálja a politikai hinduizmus ideológiáját. Ide sorolhatjuk a fantasy határmezsgyéjére kerülő hindu mitológiából merítő szuperhős-történeteket is, ahol a szuperhősök és istenségek szerepe egyre hasonlóbbá válik. Ugyan az Adipurush esetében láthattuk, hogy nem feltétlenül a siker záloga az, ha az istenséget a szuperhősök külső jellemzőivel látják el, de a Brahmastra hatalmas kasszasikerének hátterében a modernitás és a mitológia újfajta, nyugati standardoknak és indiai érzékenységnek is megfelelő vegyítése áll. Az újításokkal kapcsolatban a műfajiság kérdése is megjelenik: a fantasy és horror stiláris elemeit igyekeznek a 116
