Page 79 [79]
III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN
A Bulbbul című film szintén az igazságtalan női sorsok vezérfonalára fűzi föl a
csurail alakját, azonbanitt a gyarmati kor bengáli arisztokráciájának kontextusába
helyezi az eseményeket. Bulbbul, a gyönyörű, fiatal lány gyermekházasság útján
kerül új családjához. Gyermekkorában testi-lelki jó barátok sógorával — akivel
egyidősek és együtt írnak egy mesét egy titokzatos csurailról. Bulbbul és férje
között semmilyen érzelmi kapcsolat nem alakul ki, azonban amikor az inmáron
felcseperedett Bulbbulról kiderül, hogy sógora iránt gyengédebb érzéseket táplál,
mint férje iránt, férje olyan kegyetlenül megveri, hogy Bulbbul járásképtelenné
válik. Ezt követően személyisége jelentős átalakuláson megy keresztül, sokkal
asszertívebbé válik az őt kihasználó rokonokkal szemben. Ezzel egy időben a
faluban is megjelenik egy titokzatos erő, amely végez azokkal a férfiakkal, akik
kegyetlenül bánnak a környezetükben élő nőkkel. Egy hasonló leszámolás során
fény derülarra, hogy Bulbbul játszotta a csurail szerepét, és ő gyilkolta meg a falusi
férfiakat. A kamera elidőzik hátrafelé fordult lábfejein, azt sugallva, hogy Bulbbul
a kegyetlenkedések következtében ténylegesen csuraillé változott.
Amint azt már fentebb is tárgyaltuk, a csurail egyik legáltalánosabb ismertető¬
jele hátrafelé csavarodott lábfeje, és a női láb szimbolikája fontos szerepet játszik
az egész film során. A film kezdetén megtudjuk, hogy gyermekkorában Bulbbul
szeretett fára mászni, amit többszöris a lábáról készített közeli felvételekkel illuszt¬
rálnak. Fontos pillanat a filmben, amikor az esküvő során Bulbbul piros festékbe
mártott lábára felkerülnek a férjes asszony státuszát szimbolizáló lábujjgyűrűk.
Később, férje kegyetlensége következtében is a lábfeje sérül. Járáskészségét nemis
nyeri teljesen vissza, egy nyugatias gyógycipőt kell hordania, amelyet bizalmasa,
a falusi orvos ír fel. Bulbbul lábának deformálódása tehát leképezi azt a kegyetlen
folyamatot, melynek során az ártatlan kislányból bosszúálló csurail válik.
A csurail konkrét megjelenésén kívül is előfordul, hogy bosszúszomjas női
kísértetek mozgatják a történet szálait, és ezek nagyon gyakran szintén a nők hely¬
zetét érintő társadalmi igazságtalanságokhoz kapcsolödnak. A Chhorri ([Cshöri],
„A lánygyermek/A lány", 2021, rend.: Vishal Furia) című film is ebbe a kategó¬
riába sorolható és a szelektív nemválasztás jelenségét tárgyalja. A törvényi tiltás
ellenére a lánygyermekeket érintő szelektív abortusz továbbra is gyakori jelenség
India bizonyos területein, különösen Rádzsaszthán és Harijáná tagállamokban.
Az abortusz célja az, hogy a családok elkerüljék a lánygyermek felnevelésével és
kiházasításával járó tetemes költségeket, ezért a lányokat gyakran még születé¬
sük előtt vagy nem sokkal utána megölik. A megfontolás emögött az, hogy ők a
későbbiekben sem a születési családnak fognak anyagi hasznot hozni, ugyanis a
leánygyermekek házasságkötése után a férj családjához költözve a férj családjának
gazdasági egységében fognak működni.
A horrorfilm főszereplője egy várandós nő, akit férje egy rádzsasztháni faluba
visz, hogy ott viseljék gondját, míg ő a városban az ügyes-bajos dolgaikat intézi.
A faluban egyre zavaróbb rémálmok és jelenések gyötrik a nőt, és lassan kiderül,
hogy a jelenségek hátterében egy halott anya áll, aki igyekszik bosszút állni a még
élőkön. A kísértetet a férje családja kergette halálba, amikor nem volt hajlandó
77