III. ISTENEK, DÉMONOK ÉS KÍSÉRTETEKA KÉPERNYŐN
A gyámoltalan, férjes, várandós asszony, aki valójában egyik jelzőnek sem
felel meg, de kezébe veszi a sorsa irányítását, és még bosszút is áll, meglehetősen
újfajta karakter a hindi filmek világában. Ugyan a bosszúálló nő toposza már ko¬
rábban is megjelent a hindi filmekben, elsősorban az 1970-es években jellemző
nemi erőszakot a középpontba állító filmekben, itt azonban gyakran a nők ellen
elkövetett erőszak megjelenítése élvezeti értéket adott a filmhez. A Kahaaniban
ezzel szemben ténylegesen a bosszú megvalósítása a központi szál, és a film nem
arra épít, hogy a nőt, mint erőszakos cselekmény áldozatát jelenítse meg (Gupta
2015: 108). A film sikere sok szempontból a főszereplő színésznő, Vidya Balan
személyének is köszönhető, aki híres arról, hogy nem hagyományos szerepeket
vállal Bollywoodban: filmjeinek gyakran ő az egyértelmű főszereplője, ami pedig
a férfiközpontú hindi filmiparban kifejezetten ritka. A filmbeli karakter és a szí¬
nésznő nevének egyezése sem véletlen, a hindi filmekben ugyanis gyakori, hogy ha
a készítők szeretnék felerősíteni a főszereplő és színész közötti kapcsolatot, akkor
a karaktert is a szinészrél nevezik el (Majumdar 2003: 94).
Az Anjaam és Kahaani tehát meglehetősen más nézőpontból mesélik el a csa¬
ládjától megfosztott nő történetét, azonban közös ezekben a filmekben, hogy a
férfiak világában érvényesülő, bosszúálló nő alakját a kultúrában már régebb óta
jelenlévő, isteni alakokhoz kötik. Ebből a szempontból kifejezetten hasonlítanak
az istennő pozitív aspektusait megjelenítő filmekhez, amelyek szintén a társadalmi
mintákat igyekeznek mitológiai háttérre visszavezetni.
A TERMÉSZETFELETTI EGYÉB MEGJELENÉSI ALAKJAI
Az eposzok és istenségek különböző megjelenési alakjainak tárgyalását követően
érdemes a népi hiedelemvilág felé fordulni, amely szintén megtermékenyítőleg
hatott az indiai populáris kultúrára. A természetfeletti jelenségek és különböző
folklórszereplők, úgy, mint kísértetek, boszorkányok, szörnyek és a félig kígyó,
félig női alakú náginok különböző műfajú művekben jelentek meg az idők folya¬
mán. A kísértetek és szörnyek jellemzően horrorfilmekben szerepeltek, amelyek
népszerűségük csúcsát az 1970-1980-as években a Ramsay-fivérek filmjeivel érték
el, amelyek meglehetősen hasonló formula alapján készültek és a jó és a gonosz
dichotómiájára épültek (Collins, Sen és Goldberg 2021: 2). A boszorkányok és
náginok a 2010-es évekig jellemzően a B-kategóriás filmekben jelentek meg,
amelyek elsősorban az alsóbb társadalmi és vagyoni rétegek szórakoztatását vették
célba (Sen 2017:3).
Azóta a természetfeletti románcok és horrorfilmek, illetve horrorkomédiák
műfaji elfogadottsága nőtt, tehát gyakrabban készülnek nagy költségvetésű filmek
is ezekkel az alakokkal. A streaming platformok által gyártott eredeti tartalmak
között is egyre gyakrabban fordulnak elő természetfeletti lények, így az ezekkel
foglalkozó filmek és sorozatok száma folyamatosan gyarapszik. A televízióra készült
sorozatok hangvétele általában eltér ezektől, aszappanoperák formátumát és műfaji