Oldal 55 [55]
II. EPOSZOK A KÉPERNYŐN
A Mahábhárata kerettörténetének adaptäciöjakent szoktäk emliteni a Kalyug ([Kal¬
jug], , A sötétség kora") című 1981-es filmet, amelyet Shyam Benegal rendezett. Ez
a film két igen sikeres üzletember versengő családjairól szól, akik egymás vesztét
okozzák a vagyon kergetésével. A film címe egyszerre utal a Mahábháratához való
kapcsolódásra, illetve az üzleti élet erkölcstelenségére, ugyanis a kaljug a hindu
időfelfogás szerint az a világkorszak, amikor a dnarma a legkevésbé érvényesül, és
ez a Mahábhárata nagy háborújával vette kezdetét (Lutgendorf 2007: 21). A közel
harminc évvel későbbi Raajneeti (IRádzsníti)], , Politika” 2010, rend.: Prakash Jha)
című film kortárs politikai játszmák világába ülteti át a történetet. Mindkét film
modernizálta a szereplők foglalkozását és társadalmi helyzetét, de az alapvető mo¬
tivációk és rokonsági szálak változatlanul maradtak. Az üzleti világ és a politika az
uralkodás modern szimbólumaként jelennek meg, és mindkét film meglehetősen
kritikusan áll a hatalom utáni vágyakozáshoz, amely akár még családi kapcsolatokat
is képes romba dönteni. Ezek a filmek azért is figyelemreméltóak, mert az indiai
filmek csak ritkán foglalkoznak a politika működésének kérdéskörével, ezért ez
az állásfoglalás kifejezetten elgondolkodtató.
A Mahábháratában szereplő melléktörténetek közül több is felbukkan motí¬
vumok vagy szereplők szintjén különböző filmekben. Ezek közül a Sakuntalá,
Szavitri és Ékalavja történetével foglalkozunk részletesebben. A Mahábháratában
szereplő eredeti Sakuntalá-történet Sakuntalá, az erdőben élő ártatlan lány és
Dusjanta király szerelméről szólt. Találkozásukkor a király megesküdött, hogy
ha Sakuntalá gyermeket szül, az ő fia lesz a trónörökös. Sakuntalá valóban életet
adott egy fiúgyermeknek, azonban amikor később felkeresik a királyt, úgy tesz,
mintha nem emlékezne sem Sakuntalára, sem az ígéretére. Végül egy égi hang
emlékezteti a királyt az ígéretére, amelynek eleget is tesz. A történet legszélesebb
körben ismert feldolgozása azonban Kálidásza, a nagy szanszkrit költő és dc-ámaíró
nevéhez fűződik, aki a Mahábháratában szereplő történetet hosszabban kidolgozta
és némileg megis változtatta. Kálidásza művében a király egy gyűrűt adott Sakun¬
talának szerelme zálogául, azonban egy átok következtében elfelejtette Sakuntalát
és a házasságkötést is. Sakuntalá pedig elveszítette a gyűrűt, amelyet a királytól
kapott, de csak akkor egyesülhetett újra a család, amikor a gyűrű újra előkerült,
és megtört az átok. A történet és dráma sokféle feldolgozásban jelent meg, többek
között V. Shantaram 1943-as filmjében is (Chatterjee 2007:66), valamint a már
korábban említett Ram Teri Ganga Maili című filmben, ahol a főhős kénytelen
elhagyni vidéki szerelmét és csak nagy nehézségek után tudnak újra együtt élni.
A másik gyakran előkerülő Mahábhárata-történet Szávitri és a Szatjaván herceg
története. Szávitrínak lehetősége nyílt arra, hogy saját férjet válasszon, ő pedig
a minden szempontból kivételes adottságokkal rendelkező Szatjaván herceget
választotta annak ellenére, hogy a bölcsek jóslata szerint a herceg egy évvel a
házasságkötésük után meg fog halni. Szávitrít ez sem tántorította el, boldogan
éltek férjével, míg a megjósolt napon Jama, a halál istene meg nem jelent, hogy
elvigye magával Szatjavánt. Szávitrí hű asszonyként követte férjét az alvilágba, és
olyan ékesszólásról és elkötelezettségről tett tanulságot, hogy Jama több kegyet
53