Page 50 [50]
HINDUIZMUS ÉS A MÉDIA A 21. SZÁZADBAN
tilakot figyelhetjük meg, megjelenésében elsősorban a történelmi filmek muszlim
antihőseire emlékeztet. Ezt megerősíti az a film történetéhez képest külsődleges
tényező, hogy a szerepet játszó színész, a muszlim származású színész Saif Ali Khan
gyakran játszik negatív karaktereket. Erre lehet példa a rendező előző történelmi
filmje, a Tanhaji ([Tänhädzsi], 2020, rend.: Om Raut) cimü eposz is, amelyet a
későbbiekben részletesen tárgyalunk. Lankés külsejében tehát a muszlim gonosz
archetípusát testesíti meg. Ráadásul a fenyegető jellegétkihangsúlyozandó a vizuális
eftekteknek köszönhetően jóval magasabb is, mint mindenki más a filmben, vagyis
még Raghav folé is magasodik. Időnként különböző személyiségekkel rendelkező
kilenc feje is megjelenik, amelyek egyre szörnyűbb tettekre sarkallják. Lankés így
minden elemében a mindig igazságos Rághav ellenpólusa. Ennek megfelelően
Rághav és Rávan világa vizuálisan is eltér egymástól. Míg Rághav erdejében örök,
szemkápráztató naplemente honol, a CGI teremtette dús természet az Avatar (2009,
rend.: James Cameron) Na avi törzsének bolygójára emlékeztet, addig Rávana egy
szürke, gránitból épült városban lakik, amelyből láthatólag mind a növény-, mind
az állatvilág hiányzik.
Közös azonban mind a pozitív, mind a negatív szereplők világában, hogy fő jel¬
lemzője amonumentalitás. Rághav erdeje túlburjánzik: szemkápráztató szentjános¬
bogarak, flamingók és gyönyörű virágok borítják, míg Lankés gránitvárosa az égig
ér, seregei végeláthatatlanok, templomai pedig hatalmasak és fenyegetőek. Ennek
ellenére a film látványvilága igen sajátos, ugyanis a helyszínek és mellékszereplők
megannyi, nyugati populáris kultúrából ismerős elemre hasonlítanak. A már
említett Naavi bolygón kívül észrevehetjük, hogy Rávan húsevő, denevérfejű
särkänyon utazik, amelya Trönok harcät (2011, rend.: David Benioff) idezi, Dzsä¬
naki és Raghav barlangjat a Harry Potter-filmekre (2004, rend.: Alfonso Cuarön)
emlékeztető dementorszerű lények támadják meg. Rávan birodalma a Gyűrűk ura
(2001, rend.: Peter Jackson) Vasudvard részére, katonái orkokra, míg a vánarák,
Hanumán majomszerű népének tagjai a Majmok bolygója (2011, rend.: Rupert
Wyatt) majmaira hasonlítanak. Ezenkívül pedig végigvonul a filmen egyfajta
túlzó esztétika is, amely szándéka szerint a történet és a szereplők rendkívüliségét
hangsúlyozza, de a valóságban művi hatást kelt. A főszereplők is inkább tünnek
számítógép által generáltnak, mint valós emberek által játszott alakoknak, amely
összességében egy furcsa, elidegenítő hatást okoz. Nem meglepő módon a film
nyelvezete és a párbeszédek mellett a nyugati popkultúra által inspirált vizuális
elemek kapták a legtöbb kritikát és indítottak el egy komolyabb párbeszédet az
indiai filmes világban a vizuális effektek megfelelő felhasználásáról.
A filmben a vizuális effekteken túl egyéb kortárs elemek is megjelennek, kü¬
lönösen a politikai hinduizmusra reflektálva, az Adipurush ugyanis kifejezetten
a hindutva ízlésvilágának megfelelően igyekezett bemutatni a történetet. A film
zenéjének nagy részét bhadzsanok vagy egyéb vallásos ihletésű dalok teszik ki.
Továbbá a hindutva ideológia direkt módon is megjelenik a filmben, hisz Rághav
a végső összecsapás előtt arról tart beszédet, hogy azért kell harcolniuk, hogy
majd később is az ő történetüket meséljék az elkövetkező generációk, illetve, hogy
48