Szítá és gyermekei lelki fájdalmaira és társadalom peremére szorított szerepére.
A Rámájana-párhuzamot tovább erősíti az, hogy a bíró neve a filmben Raghunáth,
amely szintén Ráma herceg egyik neve (Dywer 2013: 22), illetve a feleség utcára
kerülését egy Szítáról szóló dal kíséri." Mivel az Awaara lényegében a szekuláris,
szocialista, frissen független néhrúi India programfilmjének is tekinthető, külö¬
nösen izgalmas a Rámájana megjelenítése, azonban nem meglepő, hogy a morális
szempontból megkérdőjelezhető elemet emelték ki. A film progresszív társadalmi
üzenetéhez jól illeszkedett ez a motívum, amely a hagyományok negatív szerepét
és a társadalmi igazságosság fontosságát hangsúlyozta.
Szítá alakjának egy másik, sokkal élesebben kritizált megjelenési formája Deepa
Mehta 1996-os Fire (,Tüz”) című filmjében tűnik fel, ahol Szítá mint egy leszbikus
pár egyik fele jelent meg. A film a hagyományos, észak-indiai nagycsalád viszonyaiba
enged betekintést, ahol az új meny, Szítá érkezésekor azzal szembesül, hogyegyedül
maradt problémáival újdonsült családjában. Férje egyáltalán nem törődik vele,
ezért egyetlen szövetségese sógornője, a család idősebb menye, Rádhá lesz. A két
nő bensőséges barátsága gyorsan szerelemmé válik, amelyet a megszégyenüléstől
félő, konzervatív család megpróbál tűzzel-vassal kiirtani. Szítá ebben az esetben
is egy eltaszított, semmibe vett női alakot testesít meg, akit a társadalom kettős
mércéje hoz nehéz helyzetbe, de a Fire Szítája nem passzív szemlélője az esemé¬
nyeknek. Összecsomagol és szerelmét, Rádhátis az értelmetlen hagyományok és a
konzervatív társadalom által a nőkre kényszerített rabszolgaszerep elleni lázadásra
buzdítja, és ezzel kilép a nők számára hagyott szűkre méretezett szerepből. Termé¬
szetesen Szítá szerepének ilyen mértékű újraértelmezése nagy felháborodást szított
bizonyos vallási körökben, a hindu szélsőjobb szerint egyenesen szégyent hozott a
hinduizmusra, ami miatt a készitéket külônbôzé atrocitäsok is érték (Nath 2016).2!
Mindebből is láthatjuk tehát, hogy a Rámájana lényegében megkerülhetetlen
az indiai kultúrában, elemei akár szimbólumként, akár inspirációként továbbra is
fontos szerepet játszanak. Nem ritka azonban az sem, hogy filmkészítők tényleges
Rámájana-adaptációkat készítettek. Az adaptációk elsősorban tamil és telugu
nyelveken jellemzőek, de a hindi filmiparis tett néhány kísérletet. Az alábbiakban
két ilyen filmről lesz szó, a 2010-es tamil-hindí Raavan (illetve a tamil verzióban
Raavanan, rend.: Mani Ratnam), illetve a 2023-as bollywoodi szuperprodukció,
az Adipurush (rend.: Om Raut) kerül középpontba.
9 Pativarta Sitamai ko tune diva banwas... kezdetű dal, amelynek jelentése , A hűséges feleség,
Szítá anyácskát erdei száműzetésbe küldted..." (A szerző fordítása).
Hasonló helyzetbe kerültek a Goliyon Ki Raasleela: Raam Leela alkotói is, akik bár eredetileg
a két főszereplő nevének összevonásából kialakult Raam - Leela címet szerették volna adni a
filmnek, bizonyos önjelölt cenzorként funkcionáló szélsőjobboldali hindu szervezetek tilta¬
kozása miatt kénytelenek voltak megváltoztatni a címet, hogy az ne ennyire egyértelműen a
Ráma-mondakörhöz kapcsolódjék (Chakraborty 2021: 95).