Page 19 [19]
I. A HINDUIZMUS A 21. SZÁZADBAN
A digitális technológia és főleg az internet anonimitása különösen érdekes abból
a szempontból, hogy első ránézésre ellentétes előjelű folyamatokatis lehetővé tesz.
Egyrészt a radikálisabb vélemények kifejezésének az útjában kevesebb akadály van,
és a névtelenség mögé bújó véleményvezéreknek semmiféle következménytől nem
kell tartani, amint azt a fentebb említett hindutva-trollok esetében is láthatjuk (Rao
2015: 128). Másrészt ugyanez a névtelenség bizonyos mértékig demokratizálja
is a továbbra is szigorú kaszthierarchia és tisztasági-tisztátalansági szabályok
dichotómiája alapján működő hinduizmust. Például előfordul, hogy olyan hindu
templomok szertartásait közvetítik, vagy olyan szentélyben készült fotókat töltenek
fel az internetre, amelyekhez a hozzáférés a valóságban kaszt, nem vagy társadalmi
rang alapján korlátozott volna, azonban ezek a feltételek a virtuális térben nem
jelennek meg (Scheifinger 2011: 332)."
Ugyanakkor tévhit lenne azt gondolni, hogy a hinduizmusban kulcsfontosságú
tisztasági-tisztátalansági előírások nyomtalanul eltűntek volna el a technológia
változásának nyomán. Purnima Mankekar (1999) és Ursula Rao (2015) is beszá¬
moltak arról, hogy a különböző vallásos tartalmú sorozatok, illetve szertartások
nézői különböző rituális tisztító cselekményekkel készülnek fel a megtekintés
élményére. Mankekar részletesen leírta, hogy a Rámájana mitológiai sorozat
epizódjainak sugárzása előtt sokan olyan rituálékat végeztek, mint a templomi
szertartások előtt, például levették a cipőjüket, füstölőt gyújtottak, vagy a női
nézők befedték a fejüket. Rao pedig arról írt, hogy az online vallási cselekmények
előtt a hívek magát a számítógépet is igyekeztek úgy megtisztítani, hogy bezárták
azokat a böngészőablakokat, amelyek nem kapcsolódtak a vallásos tartalomhoz,
vagy a ház egy megszentelt sarkában helyezték el a számítógépet (Rao 2015: 133).
Jelen kötet tehát ebben a dinamikusan változó környezetben szemléli a hin¬
duizmus és a média kapcsolatát a 21. század fordulóján az indiai társadalom
kontextusába ágyazva. A következő fejezet áttekintést nyújt a hinduizmushoz
kapcsolódó fő mítoszok és legendák képernyőn való megjelenéséről és azok
társadalmi beágyazottságáról és társadalmi hatásairól is. Az első tematikus sza¬
kasz a Rámájana- és Mahábhárata-eposzok televíziós és filmes feldolgozásait tár¬
gyalja, illetve kitér ezek politikai felhasználására is. Ezt követően az egyéb, hindu
mitológiához kapcsolódó szereplők és történetek mozgóképes feldolgozását járjuk
körül, illetve Szantósí Má istennő kapcsán kitérünk a vallásgyakorlat és a filmes
reprezentáció kölcsönhatására is, aki a róla szóló film révén vált fontos szereplővé
a hindu panteonban. A továbbiakban a politikai hinduizmus médiára gyakorolt
7 Atemplomokbanzajló események digitális közvetítése olyan egészen kézzelfogható változá¬
sokhoz is vezethet, mint például a templomi felügyelők személyének megváltozása. Annak
ellenére, hogy az 1940-es évek óta elméletileg állami kézben van a templomok vagyonkeze¬
lése - amely háttérbe szorította a hagyományosan domináns papi réteget -, egyre nagyobb
befolyása van azoknak a fiatalabb generációknak, akik a templomi élő közvetítéseket töltik fel
azinternetre, és így képesek legalább részlegesen megszerezni a templomok feletti befolyást,
és kiaknázni az ezzel járó bevételi lehetőséget (Rao, 2015: 132).
17