Page 17 [17]
OCR
I. A HINDUIZMUS A 21. SZÁZADBAN letikommunikáció elsődleges csatornája is," de a vallásos tartalmak, mint például videók, hangfájlok, és animációk terjedését is segíti. Ezen kívül fontos felülete a hindu jobboldal politikai és társadalmi térnyerésénekis, ugyanis nemcsak egyszerűsíti a politikai szerveződést az ideológiával szimpatizáló önkéntesek számára, de a politikai propaganda és álhírek terjesztésének is kedvez. Ezzel együtt természetesen a vallásos tartalmak fogyasztásának a módja is megváltozott. Ugyan a Rámájana- és Mahábhárata-sorozatok idejében még viszonylag kevés televíziókészülék volt Indiában és ezért sok helyütt nyilvános vetítésekre is sor került, azonban egyre inkább a privát szférába és családi körbe vonul vissza a mitológiai történetek fogyasztása (Dwyer 2006: 53). Az olcsó internet és elérhető okostelefonok megjelenése tovább erősíti ezt a tendenciát," az indiai médiafogyasztási szokások alapvető változásának lehetünk így szemtanúi. Annak ellenére, hogy továbbra is jellemző, hogy egy televíziókészülék van egy háztartásban, a mobileszközök jelenlétével most már lehetséges az, hogy ki-ki ízlése szerinti tartalmat fogyasszon. Erre az úgynevezett OTI-platformok, vagyis különböző nem televíziós szolgáltatóhoz kapcsolódó streaming-szolgáltatók (pl. Indiában Netflix, Hulu, Amazon Prime, Hotstar) is építenek (Munshi2020)." Most már gyakori az, hogy egy háztartáson belül is különböző tartalmakat fogyasztanak egy időben, így a digitális darsan is egyéni módon történik. Azindiai társadalom földrajzi mobilitása, vagyis az Indián belüli és a külföldre irányuló migráció nyomán a kapcsolattartás fontos eszközévé vált a digitális technológia (De - Nandi, 2019: 17). A diaszpóra esetében különösen érdemes vizsgálni a technológiának a vallásgyakorlásra gyakorolt hatását is. Az internet és a digitális média segítségével lehetségessé válik, hogy fennmaradjon a kapcsolat egymástól térben távol elhelyezkedő, mint például a diaszpórában és a szülőföldön élő vallási ! Talán jól érzékelteti amodern kommunikáció fontosságát Indiában az az adat, mely szerint 2012-re az egy főre jutó telefonok száma meghaladta az egy főre jutó illemhelyek számát Indiában. Míg a háztartások 5396-a továbbra is a szabadban végezte a dolgát, a háztartások 7596-a rendelkezett valamiféle mobiltelefonos kapcsolattal (Jeffrey - Doron 2013). Ehhez természetesen hozzájárul azis, hogy különböző vallási, kulturális és anyagi okokból elsősorban a vidéki lakosság körében továbbra is a szabadtéri ürítés népszerű, amely komoly kihívás elé állítja akormányzatot és a közegészségügyi szerveket. Azonban itt fontos visszautalni arra, hogy a gyors ütemű telekommunikációs fejlődés csak részben hidalhatja át a társadalmi szakadékot, amely a város és a vidék, a gazdagok és szegények, az iskolázottak és iskolázatlanok, férfiak és nők között feszül. Kiemelendő, hogy az új internetfelhasználók közül sokan írástudatlanok, illetve amennyiben anyanyelvükön képesekis írni és olvasni, nem biztos, hogy a legtöbb okostelefon üzemeltetéséhez szükséges angol nyelvtudásuk megfelelő volna. Így Indiában különös jelentősége van a hangfelismerő szoftvereknek, a hangot szöveggé alakító programoknak, illetve azoknak, amelyek lehetővé teszik a videón keresztül történő kommunikációt (pl. YouTube, TikTok) vagya hangüzenetek küldését (pl. WhatsApp, Facebook Messenger). Érdekes sajátossága a fejlődő világban lévő új, növekvő méretű internetes felhasználói bázisnak, hogyaz olcsó okostelefonokat és az elérhető mobilinternetet elsősorban szórakozásra használja, és nagy mennyiségben fogyaszt multimédiás tartalmakat (The Economist 2019). Ezek a tartalmak, mint a későbbiekben kiderül, gyakran vallásos, spirituális videókat, zenéket takarnak. 5 15
