Page 131 [131]
OCR
IV. ONLINE VILÁGOK " 129 vagy valós városi terepeken (Ahmadpoor és Smith 2020; Ben-Elia 2021; Brügger, Richter, és Fabrikant 2019; Dillemuth 2005; Dickmann 2012; Göktürk és Pakkan 2013; Huang, Schmidt, és Gartner 2012; Ishikawa 2019; Ishikawa és mtsai. 2008; Münzer és mtsai. 2006; Willis és mtsai. 2009) vagy laboratóriumokban virtuális környezetben végzik (G. E. Burnett és Lee 2005; Chen és Li 2020; Fenech, Drews, és Bakdash 2010; Gardony és mtsai. 2013; Ruginski és mtsai. 2019; Dahmani és Bohbot 2020; Hejtmánek és mtsai. 2018; Parush és Berman 2004; Parush, A huvia, és Erev 2007). Mind a kísérleti, mind a kontrollcsoport tagjainak a kísérlet által meghatározott környezetben navigációs feladatokat kell végrehajtaniuk, a két csoport teljesítményét utólag különböző mérőszámokkal összehasonlítják. A navigációs teszt után a résztvevőkre általában további kérdések és feladatok várnak, amelyekkel a támpontokra vonatkozó, az útvonalszerű és a konfigurációs téri tudásukat mérik fel és hasonlítják össze a két csoport tekintetében." Az elméleti keret, a konceptualizáció, a mérési módszerek mellett az eredmények is egy irányba mutatnak. Hejtmánek és szerzőtársai (2018) szerint azok, akik bizonytalanok a térbeli orientációs képességeiket illetően, gyakrabban és intenzívebben támaszkodnak a GPS-navigációra. Ruginski és munkatársai (2019) emellett azt is hangsúlyozza, hogy a GPS-használatnak ugyan van negatív hatása a téri tanulási képességekre, de nem közvetlenül, hanem a mentális transzformációs képességek közvetítésével (melyre viszont közvetlenül negatívan hat). Burnett és Lee (2005) kutatásában a hagyományos térképeket használók utólag több téri támpontot tudtak felidézni, jobban emlékeztek a sorrendjükre (útvonalszerű tudás) és komplexebb szabadkézi térképeket rajzoltak (áttekintő tudás). Ishikawa (2008) kutatásában a GPS-t használók rosszabbul teljesítették a navigációs feladatot, és utólag topográfiailag pontatlanabb térképeket rajzoltak, mint a kontrollcsoport tagjai. Ishikawa és Takahashi kutatása arra is felhívta a figyelmet, hogy a zurn-by-turn navigációt kínáló alkalmazások felhasználói rosszabbul emlékeztek a környezetükben lévő téri támpontokra, mivel viszonylag sokat nézték a készüléküket, míg a papíralapú térkép használói jobban figyeltek a környezetükre (Ishikawa és Takahashi 2014, 25; Ishikawa 2016, 127). Ahmadpoor és Smith kutatásában mobil navigációt használó és anélkül közlekedő gyalogosokat hasonlítottak össze: az előbbiek által rajzolt térképek szegényesebben reprezentálták a bejárt fizikai környezetet, mint a saját tapasztalatukból tanulók térképei. Emellett, ha valamely téri támpont nem döntési pontokon helyezkedett el (ahol a továbbhaladás irányáról kellett tájékozódni), de közvetlenül észlelhető volt az útvonalon való haladás során, akkor e téri támpontokra a GPS-es navigá7 Például felismerik-e X, Y, Z támpontot (támpontok ismerete), tudják-e a támpontok helyes sorrendjét (útvonalszerű tudás), mennyire pontos és részletgazdag térképet rajzolnak üres papírra (áttekintő tudás).
