Oldal 109 [109]
IV. ONLINE VILÁGOK " 107
szenek az ismerősökön belüli csoportok elválasztására. Ez a közönségszeparáció
történhet akár úgy, hogy ugyanazon személynek több felhasználói fiókja van
(például egy a munkahelyi ismerősöknek, egy pedig a magánkapcsolatai számá¬
ra), vagy úgy, hogy egy fiókja van, ám az egyes megosztásoknál beállítja, hogy kik
láthatják azt. Ezen esetekben is többlet-erőfeszítésekbe kerül a közönségek tar¬
tós szétválasztása.
A közösségi médiabeli énbemutatások változatosak lehetnek és számos szem¬
pontból vizsgálhatók. Így például elemezhető volna, hogy bizonyos csoportok
tagjai miként reprezentálják magukat bejegyzéseikkel, megosztásaikkal valami¬
lyen politikai ideológia képviselőiként, ahogyan a társadalmi státusz, a foglal¬
kozás, a szabadidős tevékenységek és más identitáselemek megjelenítése is vizs¬
gálható lenne. Ehelyütt röviden a nemi különbségek megjelenítéséről lesz szó.
Tifferet és Vilnai-Yavetz (2014) férfiak és nők facebookos önmegjelenítési kü¬
lönbségeit elemezte a profilfotók és a háttérképek vizsgálatával. Megfigyelésük
szerint nincs szignifikáns különbség a két nem között az ismerősök száma,
a megadott személyes adatok köre és láthatósága tekintetében, valamint férfiak
és nők vonzóvá kívánták tenni magukat az önmegjelenítésük során, de eltérő
recepteket követtek, mivel többnyire a hagyományos genderszerepek alapján
jártak el. Míg a férfiak profilfotóin a társadalmi státusz megjelenítése, a kültéri
tevékenységek álltak az előtérben, és e képeket kevésbé hatották át érzelmi mo¬
mentumok, addig a nők fotói érzelmileg erősebben expresszívek voltak, gyak¬
rabban töltöttek fel például családi fényképeket ( Tifferet és Vilnai-Yavetz 2014).
A férfiakat vizsgálva hasonló eredményre jutott Gültzow és szerzőtársai: a fér¬
fitestek instagramos ábrázolásainak kvantitatív tartalomelemzése alapján kide¬
rült, hogy a fotók többségén izmos és vékony férfiak jelenítettek meg, és az ilyen
testtípust ábrázoló bejegyzések szignifikánsan több lájkot és kommentet kaptak
(Gültzow és mtsai. 2020).5
A goftmani elméletben ugyan nem merül fel kérdésként, ugyanakkor érdemes
azt is röviden érinteni, hogy mi történik az énbemutatás másik oldalán, azaz
milyen hatással van a közösségi média használata a felhasználókra. Ennek során
a saját magunkhoz való viszonyunk legalapvetőbb szintjét érdemes szemügyre
venni, testképünket, és hogy a közösségi média milyen hatást gyakorol rá. Kim
és Chock (2015) szerint önmagában az, hogy mennyi időt töltenek nők és férfiak
a Facebookon, nem döntő a testképükkel összefüggésben, mivel változóként nem
jól magyarázza a testtel (és főleg a testtömeggel) kapcsolatos aggodalmakat. Vi¬
56 A Facebookon például létrehozhat a felhasználó különböző csoportokat (osztálytársak, kollégák,
családtagok, barátok, üzleti partnerek stb.), majd kiválaszthatja, hogy a megosztott tartalmat mely
csoport tagjai láthassák. Vagy azt is megteheti, hogy beállítja, kik ne lássák az adott tartalmakat.
57 Az, hogy a kiállításszerű énmegjelenítések igen sokszor a hagyományos gendernormákat köve¬
tik, az online társkeresés területén is jellemző tendencia (lásd a Tinderrel kapcsolatos fejezetet).