Page 57 [57]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 55
Az ilyen , ártalmatlan"? eseteken túl Couldry és Hepp arra is felhívja a figyel¬
met, hogy a terek hibridizálódásának vannak nyers hatalmi vonzatai is, ugyanis
a hatalmi ágensek egyre inkább igénybe vesznek különféle szoftvereket, algorit¬
musokat és adatbázisokat, amelyek révén az emberek terekhez, helyekhez való
hozzáférését kívánják szabályozni. Az ilyen tereket Kitchin és Dodge nyomán
kódolt tereknek (code space) nevezik, mivel a szoftver határozza meg, hogy ki
léphet be az ilyen helyekre és ki nem." A kódolt terek arra is rámutatnak, hogy
mindennapok megélt cselekvési tere Schütz és Luckmann elgondolásával szem¬
ben nem csupán a közelség-távolság (valamint a hozzáférhetőség/hatókör ezzel
összefüggő) viszonyaiból következik, hanem e téri cselekvési szférát nagymérték¬
ben szoftverek és algoritmusok szabályozzák a cselekvők számára. Ennek követ¬
keztében a városi és épített terek nagymértékben fragmentarizálódnak a cselek¬
vők számára (Couldry és Hepp 2017, 99).
A terek és helyek hibridizálódásának esettanulmányai összefoglalva arra hív¬
ják fel a figyelmet, hogy a tér a cselekvők számára immár nem(csak) kiterjedés,
melynek középpontjában a cselekvő teste van, hanem különféle anyagi és digitá¬
lis objektumok viszonyrendszere, amit egyre inkább a digitális világ kötőanyaga
tart össze, illetve fragmentál más esetekben.
3.3. Az adatok szerepe az életvilág társas dimenziójában
A fenomenológiai szociológia számára a társas/szociális jelleg adja az életvilág
harmadik, a térbeliség és időbeliség melletti dimenzióját. Ezzel összefüggésben
az irányzat alapvető meggyőződése, hogy a társadalmi valóság az egyének értel¬
mezései és cselekvései által jön létre. Természetesen a társas aspektust nélkülöző
helyzetekben is szereznek a pragmatikus motivációval rendelkező cselekvők
tudást, ám a szociális szituációk összességében fontosabbak e szempontból. Az
életvilág a cselekvő számára Schütz és Luckmann szerint embertársakra és kor¬
társakra tagolódik, az előbbiek az , itt és most? szituációjában közösen jelen
vannak egymás számára, utóbbiak azonban (épp) nincsenek jelen a cselekvővel,
csak egy időben élnek vele (7. 1. fejezet). Az embertársi viszonyban lévő cse¬
lekvők folytatnak szemtől szembeni interakciókat egymással, ami számukra
a tudás felhalmozásának lehetőségét jelenti. Ebben az értelemben a cselekvő
tudásának nagy része társas eredetű, mert nem közvetlen tapasztalaton alapszik,
hanem más emberek közvetítésén. Mivel a cselekvő úgy véli, hogy a másik he¬
lyében hasonló tapasztalatokra tett volna szert a múltban, ezért az általa közve¬
16 Ki hagyhatja el az országot, ki nem? Ki léphet be, kitől tagadják ezt meg? A bankkártyája vagy
személyazonosító okmányai által ki tud bebocsátást nyerni bizonyos zárt terekbe, ki nem? Stb.