Page 55 [55]
OCR
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 53 szemben az alábbiakban olyan eseteket értelmezek, amelyek a mindennapi cselekvők fizikai értelemben vett mobilitását továbbra is előfeltételezik. Az ilyen esetekben a digitális eszközök hatására a fizikai terek érzékelése, megtapasztalása átalakul, új, hibrid téri formák jönnek létre. A helyek észlelésének átalakulása szintén nem képezte az életvilág Schütz és Luckmann által azonosított térbeli dimenziójának részét, így e szempont is a szerzők kiegészítéseként szolgál. Az IKT-k a tér iránti újféle érzék lehetőségét teremtik meg, mivel korábban ebben a formában nem létező hibrid tereket hoznak létre, melyekben digitális és materiális elemek kapcsolódnak össze egymással. E tereket szisztematikusan még nem dolgozták fel (bár lásd Berger 2020), ám adalékok bőségesen rendelkezésre állnak. Galloway (2004, 390) kevert valóságról (mixed reality) beszél az olyan terek esetében, amelyek a fizikai és a digitális világ elemeit vegyítik egymással. Benyon (2012, 220) felfogásában a hibrid, kevert terek kapcsán a fizikai objektumok keverednek digitális, információalapú elemekkel, melyek egymással öszszefonódva új tapasztalatokat tesznek lehetővé az emberek számára. Glezos pedig az összeszőtt terek (spaces sutured together) fogalmát használja az olyan hibrid terek kapcsán, amikor a technikai eszköz két egymástól távoli fizikai teret varr össze a cselekvő számára, aki ily módon a távoli helyen is tud cselekedni, például egy dronnal (Glezos 2020, 192, 239-241). Tobbféle vegyes vagy kevert térrel (blended, mixed spaces) kapcsolatban elérhetők esettanulmányok. Sumartojo és szerzőtársai (2016) azoknak a kerékpárral munkába ingázóknak a tereit elemzik, akik a Strava alkalmazással rögzítik napi útjukat: számukra a terek nemcsak materiális elemekből és azok dinamikus változásából állnak, hanem a tereik datafikáltak; az észlelt és a korábbról tudott adatok érzelmekkel átitatott hibrid tereket alkotnak a cselekvő kerékpáros számára (Sumartojo és mtsai. 2016, 37). Így például a sebesség- és távolságmérő eszköz kijelzőjét nézve tudják, hogy hozzávetőlegesen mennyi idő múlva érnek haza, vagy hogy milyen sebességgel kell haladniuk ahhoz, hogy bizonyos időn belül érkezzenek meg. De a hosszú utakon folytatott telefonálás is a terek átalakulását, hibridizálódását illusztrálják (Sumartojo és mtsai. 2016). Aguila a Skype kapcsán említi, hogy a videótelefonálók számára a saját szobájuk tere kiegészül a beszélgetőtársuk terének digitális reprezentációjával (Aguila 2012, 307), melyek egybekapcsolása révén hibrid tér jön létre. A sokszereplős online szerepjátékok esetében is kevert, hibrid tér épül fel a játékos számára, ugyanis a szoba materialitása a képernyő megfoghatatlan cselekvési terének elemeivel kapcsolódik össze (Berger 2020, 613-617). A hibrid terek sajátos esetéről számol be Bork-Hüffer (2016), aki a Szingapúrban élő német munkavállalókat vizsgálta. Empirikus kutatásának tanulsága szerint a Németországból Szingapúrba távozók jó része már az utazásuk előtt igyekezett informálódni a városállamról. A média által biztosított információk és
