Page 55 [55]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 53
szemben az alábbiakban olyan eseteket értelmezek, amelyek a mindennapi cse¬
lekvők fizikai értelemben vett mobilitását továbbra is előfeltételezik. Az ilyen
esetekben a digitális eszközök hatására a fizikai terek érzékelése, megtapasztalá¬
sa átalakul, új, hibrid téri formák jönnek létre. A helyek észlelésének átalakulása
szintén nem képezte az életvilág Schütz és Luckmann által azonosított térbeli
dimenziójának részét, így e szempont is a szerzők kiegészítéseként szolgál.
Az IKT-k a tér iránti újféle érzék lehetőségét teremtik meg, mivel korábban
ebben a formában nem létező hibrid tereket hoznak létre, melyekben digitális és
materiális elemek kapcsolódnak össze egymással. E tereket szisztematikusan még
nem dolgozták fel (bár lásd Berger 2020), ám adalékok bőségesen rendelkezésre
állnak. Galloway (2004, 390) kevert valóságról (mixed reality) beszél az olyan
terek esetében, amelyek a fizikai és a digitális világ elemeit vegyítik egymással.
Benyon (2012, 220) felfogásában a hibrid, kevert terek kapcsán a fizikai objek¬
tumok keverednek digitális, információalapú elemekkel, melyek egymással ösz¬
szefonódva új tapasztalatokat tesznek lehetővé az emberek számára. Glezos pedig
az összeszőtt terek (spaces sutured together) fogalmát használja az olyan hibrid
terek kapcsán, amikor a technikai eszköz két egymástól távoli fizikai teret varr
össze a cselekvő számára, aki ily módon a távoli helyen is tud cselekedni, például
egy dronnal (Glezos 2020, 192, 239-241).
Tobbféle vegyes vagy kevert térrel (blended, mixed spaces) kapcsolatban elér¬
hetők esettanulmányok. Sumartojo és szerzőtársai (2016) azoknak a kerékpárral
munkába ingázóknak a tereit elemzik, akik a Strava alkalmazással rögzítik napi
útjukat: számukra a terek nemcsak materiális elemekből és azok dinamikus vál¬
tozásából állnak, hanem a tereik datafikáltak; az észlelt és a korábbról tudott
adatok érzelmekkel átitatott hibrid tereket alkotnak a cselekvő kerékpáros szá¬
mára (Sumartojo és mtsai. 2016, 37). Így például a sebesség- és távolságmérő esz¬
köz kijelzőjét nézve tudják, hogy hozzávetőlegesen mennyi idő múlva érnek haza,
vagy hogy milyen sebességgel kell haladniuk ahhoz, hogy bizonyos időn belül
érkezzenek meg. De a hosszú utakon folytatott telefonálás is a terek átalakulását,
hibridizálódását illusztrálják (Sumartojo és mtsai. 2016). Aguila a Skype kapcsán
említi, hogy a videótelefonálók számára a saját szobájuk tere kiegészül a beszél¬
getőtársuk terének digitális reprezentációjával (Aguila 2012, 307), melyek egy¬
bekapcsolása révén hibrid tér jön létre. A sokszereplős online szerepjátékok ese¬
tében is kevert, hibrid tér épül fel a játékos számára, ugyanis a szoba materialitása
a képernyő megfoghatatlan cselekvési terének elemeivel kapcsolódik össze (Ber¬
ger 2020, 613-617).
A hibrid terek sajátos esetéről számol be Bork-Hüffer (2016), aki a Szingapúr¬
ban élő német munkavállalókat vizsgálta. Empirikus kutatásának tanulsága sze¬
rint a Németországból Szingapúrba távozók jó része már az utazásuk előtt igye¬
kezett informálódni a városállamról. A média által biztosított információk és