Page 37 [37]
III. AZ ELETVILAG MEDIATIZALODASA + 35
közös, de az , itt" nem). A kortársak kategóriája olyan személyeket jelöl, akikkel
nem kommunikálunk, hanem akikről típusos ismereteink vannak. Szükségsze¬
rűen közvetett módon történik az észlelésük, és sokszor funkcionális típusok
(mint például a rendőr, a postás, az orvos) képviselőiként vagy még anonimabb
kategóriákban gondolunk rájuk. Természetesen a kortársakkal kapcsolatos kép¬
zetek eltérő mértékben személytelenek: a távol lévő ismerőseinkről alkotott kép¬
zeteink rendkívül részletgazdagok lehetnek (személyes/individualizált típusok),
míg az olyan kategóriák, mint a rendőr, politikus vagy parlament már nagyobb
anonimitásfokot mutatnak (Schütz és Luckmann 1984, 295—300). A bensőséget
legalábbis lehetővé tevő , mi"-kapcsolattal szemben a kortársak a cselekvő szem¬
pontjából a személytelenebb, távolibb , ti" kategóriájába tartoznak. A tiszta , mi"¬
kapcsolat természetesen weberi értelemben vett ideáltípus (Weber 1998), amely
a valóságban határeset, mivel a fizikailag jelenlévő másik (az embertársak) észle¬
lését, értelmezését, és így velük folytatott interakciókat mindig befolyásolja a már
rendelkezésre álló tudáskészletem. Az , itt és most" helyzetében jelenlévő ember¬
társak értelmezésére hatással vannak az illetőre vonatkozó személyes/individua¬
lizált tipusképzeteim (,,Mark olyan ember, aki..."), vagy az ő esetében releváns
társadalmi kategóriákkal (orvos, postás, rendőr, nő, férfi, idős, fiatal) kapcsolatos
tisztviselőitípus-képzeteim (Schutz és Luckmann 1973, 66—67; Schütz és Luck¬
mann 1984, 293).
Az Alfred Schütz-i fenomenológiai elmélet összeségében közömbös a medi¬
atizált kommunikáció kérdésével kapcsolatban, hiszen a többi ember értelme¬
zése kapcsán a face-to-face (szemtől szembeni) interakciók, illetve a távollevőkről
alkotott típusképzetek állnak a középpontban. Schütz csak néhány elejtett meg¬
jegyzés erejéig foglalkozott az olyan, a saját korában is létező mediatizált kom¬
munikációs formákról, mint a levél, a rádió vagy a telefon (Schutz 1951, 93;
1967, 128; Schutz és Luckmann 1973), 44, 69; Schütz és Luckmann 1984, 282¬
283). Mégis, napjaink fenomenológiai koncepciói nem kerülhetik meg a külön¬
féle médiumok életvilágbeli szerepének tisztázását, ami az online világ megra¬
gadäsa szempontjäböl is elengedhetetlen. Ruth Ayaß (2014a) - schütziänus
nézőpontból, ám őt továbbgondolva - a média fenomenológiai értelmezését
nyújtja. Ayaf$ (2014a, 99-104) a média két működési módját különbözteti meg.
Egyfelől a médiumok által olyan információk birtokába lehet kerülni, amelyek¬
re az érzékszerveinkre hagyatkozva nem tudnánk szert tenni (ez az IKT-k, hír¬
adók, hírportálok stb. funkciója), így már-már egyfajta észlelési orgánumként
működnek. Másfelől a különböző médiumokkal zárt értelemtartományokat
lehet létrehozni és megnyitni.
$ Lásd a IF. 1.1. fejezet zárt értelmi tartományokkal foglalkozó alfejezetét.