Page 35 [35]
III. AZ ÉLETVILÁG MEDIATIZÁLÓDÁSA + 33
matikus indíttatású: azért hozzuk létre, hogy cselekedni és tájékozódni tudjunk
a mindennapi élet világában, következésképp oly mértékben differenciált és
mély, amilyenre e gyakorlatias kontextusban szükségünk van. A mindennapi
életben az évek során felhalmozódott tudásunk túlnyomórészt reflektálatlan,
nem tudatosított gyakorlatias tudás, melyet épp azért tudunk olyan hatékonyan
a cselekvési kontextusokban felhasználni, mert egyes elemei nem igényelnek
reflexiót. Tudatos megfontolásra rendszerint csupán akkor van szükség, ha gya¬
korlati probléma merül fel valamely tudáselemünkkel összefüggésben. De
a mindennapi rutinjaink esetében ezek a ritkább esetek. A mindennapi élet vi¬
lágával kapcsolatos tudásunkat típusképzetek, kategorizációk, cselekvési recep¬
tek és sémák alkotják — ez a tudás képezi a természetes beállítódásunkat, amely¬
lyel a minket körülvevő (társadalmi) világ felé fordulunk, s amely normál esetben
megkérdőjelezetlen, gyakorlatiasan használt , kéznél lévő" tudás (Schutz és
Luckmann 1973).
A fenomenológiai szociológia fontos fogalma az életvilágé. Az életvilág ama
horizontként képzelhető el, amely minden értelmes tapasztalatunk hátteréül
szolgál. Az egyes dolgok, történések, cselekedetek e háttér előtt tudnak értelmes¬
ként megjelenni számunkra. Schütz az életvilágot szinte kizárólag olyként vázol¬
ta fel, ahogyan az egyéni cselekvő számára látszódik, így nála szigorú értelemben
véve az individuum életvilágáról van szó (Havrancsik 2020), ugyanakkor a ta¬
nítványai által a fogalom átértelmeződött és az egyéni aspektuson túli jelentés¬
többlettel ruházták fel. A Luckmann által összeállított posztumusz Szructures of
the Lifeworldben [Az életvilág struktúrái] (Schutz és Luckmann 1973), valamint
Berger és Luckmann közös kötetében, 4 valóság társadalmi felépítésében (Berger
és Luckmann 1998) az életvilág immár az egyén feletti, a társadalmi szinten is
jelentkező képződmény. Értelmezésükben minden kultúra és társadalom rendel¬
kezik egy történetileg meghatározott és létrejött életvilággal, mely a magától
értetődésekkel és kérdőre nem vont, objektiválódott tartalmaival járul hozzá
a világ értelmezéséhez."
Az így felfogott életvilág természetesen nem statikus képződmény, hanem
folyamatosan alakul a szubjektumok cselekvései, interakciói által, azaz változik.
hivatkozom, akkor Schutz, a magyar nyelvű írásai esetében pedig Schütz a szerző megnevezése a Zá¬
rójeles hivatkozásban. A különbség megtartása azt is jelenti, hogy az irodalomjegyzékben a magyarul
megjelent művei az angol publikációi után következnek.
3 Például valaki, akit egy bizonyos szubkultúrához tartozóként azonosítottam, nem úgy cselekszik,
ahogy azt a fejemben lévő kategorizáció szerint várnám: ekkor ki kell egészíteni a kategóriát vagy újra
rendezni a kategóriákat.
: E könyvnek nem feladata az életvilág fogalmának eszmetörténeti rekonstrukciója, annyit azon¬
ban érdemes megjegyezni Havrancsik Dániel (2020) nyomán, hogy Schütztől távol állt az, hogy
életvilágot az egyéni szinten túl durkheimiánus szellemiségben a társadalmi szinthez (is) kösse. Ez
az elméleti eltolódás elsősorban Luckmann-nak (és Bergernek) köszönhető.