Page 22 [22]
20 + AZ ELETVILAG MEDIATIZALODASA
feltárulni a cselekvők számára. Ezzel szemben a modern technológia eszközei
eltávolítanak a dolgoktól, nem ösztönöznek arra, hogy mélyebben rájuk hango¬
lödjanak a cselekvök, hatäsuk inkäbb az, hogy felszinesse välik (disengagement)
a viszony akülviläg elemeivel. A modern fütesi rendszereket kenyelmesebb igeny¬
be venni, ugyanakkor megfosztják a felhasználóikat az értelemteli interakciók
sokaságától és az anyagok megismerésének tapasztalatától. Borgmann szerint
az értelmes élet projektje sérül azáltal, hogy a modern technikai eszközök (a fű¬
tési rendszerekhez hasonlóan) kiágyazzák a felhasználóikat a dolgokhoz és em¬
bertársakhoz fűződő interakciós és perceptuálisan gazdag viszonyaikból
(Borgmann 1984, 41-42).
Az eddigiek segítenek megvilágítani Borgmann fokalis, avagy gyujtéponti
dolgok (focal things) &s eszközök (devices) közti különbsegt£telet. A fokälis dolog
valamely sajátos fizikai és társadalmi közeghez kötődik, megtapasztalni egyet
jelent azzal, hogy testünket, érzékszerveinket felhasználva és társas interakciók
révén foglalatoskodunk velük. A világhoz egészlegesebb viszony alakul ki ily
módon, és a cselekvők képességei is sokrétűbbé váltak. Ezzel szemben a modern
eszközök eltávolítanak minket a világtól, mivel csak felszínesebb viszonyt hoz
létre a fogyasztói reláció, továbbá a társas interakciók is szegényesebbé válnak
(Borgmann 1984, 42; Aporta és Higgs 2005, 741). Ilyen fokális dolog volt a kan¬
dalló, de akár a hagyományos kutak, a gótikus katedrálisok is — mindegyikük
együtt járt sajátos (fókuszált) gyakorlatokkal, s összegyűjtötte, maga köré rendez¬
te a társas interakciókat és tevékenységeket (mint a lencse a fényt a gyújtópont¬
jában). A fokális dolgokkal való foglalatoskodás és a fokális gyakorlatok kétség¬
kívül gyakran nem voltak kellemesek, hiszen erőfeszítést és fáradságot, időt és
energiát igényelt a résztvevőktől, ám összességében Borgmann számára a pozitív
vonások dominálnak.
Borgmann terápiás javaslata is az eddigiek alapján érthető meg. Szerinte
a fokális dolgokból és tevékenységekből érdemes kiindulni, minthogy ezek jelen¬
tik a fogyasztói logikát megtestesítő és kiszolgáló eszközparadigma ellenpontját.
A jó élet feltétele szerinte, hogy részt tudjunk venni fokális gyakorlatokban, hogy
fokális dolgokkal tudjunk foglalatoskodni, hogy a felületessé vált viszonyok mel¬
lett/helyett újból erőteljesen megjelenhessenek , mélyebb", , elmélyültebb" kap¬
csolódások az embertársakhoz és a fizikai környezet elemeihez. Kezdeni a szemé¬
lyes szinten lenne érdemes: vegyenek részt minél többen olyan tevékenységekben,
amelyek igénybe veszik a figyelmüket, amelyek által fejlődnek a képességeik vagy
gazdag interakciókra lépnek másokkal. Mások mellett ilyen tevékenységekként
tartja számon Borgmann a futást, a kertészkedést, a főzést, az asztali társalkodást
vagy a sporteseményeket ( Tijmes 2001, 25; Borgmann 1984: 23. fejezet). E tevé¬
kenységek értelmét az adja, hogy látszólag cél nélkül műveljük őket, kedvtelésből,
de közben fejlesztjük önmagunkat, mélyebb önismeretre teszünk szert és/vagy